Az 1925.08.20-án avatottak az első olyan Ludovika-évfolyamba tartoztak, akik katonai felsőfokú tanulmányaikat az első világháborút követően kezdték meg. A felavatott 99 akadémikus – ellentétben a következő évekkel – hadnagyi rendfokozatot kapott. A nagyobb létszám mellett az is jelezte, hogy a honvédségnek minden területen képzett tiszteke van szüksége, hogy már több fegyvernem is kapott frissen avatott tiszteket: 67 főt a gyalogsághoz, kilencet a lovassághoz, 10-et a tüzérséghez, hatot a műszaki csapathoz, négyet a híradócsapathoz, hármat a vonatcsapathoz avattak fel. A újonnan avatottak közül többet csak névleg helyeztek el egy-egy – jellemzően gyalogsági – alakulathoz, rövidesen átvezényelték őket a rejtve működő légierő kötelékébe. Ilyenek szerepelnek a kötelességteljesítés közben meghaltak névsorában is.
Az avatottak névsorát áttekintve láthatjuk, hogy a 99 tisztté avatottból 10-en haltak hősi halált a háború végéig, illetve ide soroltam még Tartsay Vilmost is. Ugyanakkor nem szerepel a névsorban Tost Gyula, akit ugyancsak 1925-ben avatták tisztté (1944.10.15-én lett öngyilkos), halálának tisztázatlan körülményei, illetve motivációja miatt nem éreztem úgy, hogy beleillik a névsorba.
Bölönyi Zoltán főhadnagy (?-Sásd, 1936.12.17.) Az 5. kerékpáros zászlóalj állományába tartozott, a rejtett légierő kötelékébe vezényelve. Repülőhalált halt.
Bydeskuthy Sándor alezredes, ippi (Alvinc, 1903.03.28-Balatonalmádi, 1945.02.13). Hősi halált halt a 26/I. zászlóalj parancsnokaként sebesülésének következményeképpen.
 |
| Fiáth György. A kép forrása: www.hadisir.hu |
Fiáth György vezérkari alezredes (Székesfehérvár, 1902.04.23-Kolozsvár, 1944.09.29.). Hősi halált halt szilánksérülés következtében, mint a 7. tábori póthadosztály vezérkari főnöke. Halála után a Magyar Érdemrend hadidíszítményes és kardos Tisztikeresztjét ítélték oda számára.
 |
| Győrbíró Zoltán |
Győrbíró Zoltán (?-Baja, 1934.08.27.). A rejtett légierő kötelékében, a kereskedelemügyi minisztérium szegedi meteorológiai repülő kirendeltségének állományában szolgálva Sükösd közelében repülőgépe lezuhant. Súlyos sérülésekkel szállították a bajai kórházba, ahol sebeibe belehalt.
Jankó Andor százados (?, 1902.05.05.) 1940. novemberében, kötelessége teljesítése közben szerzett súlyos betegségben Budapesten meghalt.
Molnár Pál alezredes (Kunhegyes, 1902.11.18-Jugyino, 1943.01.17.), hősi halált halt az 51. gyalogezred kötelékében, szívlövés következtében.
Pálos (Pauer) Géza (Pozsony, 1903.02.28-Uriv, 1942.07.18.) 1942-ben a magyar 2. hadsereg kötelékében vett részt a Don menti harcokban, mint a VIII. kerékpáros zászlóalj 2. századának parancsnoka. Hősi halált halt mell-lövés következtében a hídfőharcok során Urivtól északnyugatra.
 |
| Schenker György |
Schenker György őrnagy (Nagyvárad, 1903.06.09-Horn, Ausztria, 1945.06.06.), 1945. elején az 1. felderítő zászlóalj pótzászlóaljának parancsnoki teendőit látta el. Alakulatával 1945.01.04-én hagyta el Magyarországot. Hadifogságban halt meg.
Schneider Vilmos hadbiztos őrnagy (Budapest, 1903.09.06-Krakkó, 1944.08.03.), Az 1. hadsereg anyagi összekötő törzsének állományában teljesített hadiszolgálatot. Sebfertőzés következtében halt hősi halált.
Székely Sándor őrnagy (?, 1901.11.24-Niezwiska, 1944.03.27.), hősi halált halt a 42/II. zászlólj kötelékében.
 |
| Tartsay Vilmos |
Tarcsay (Tartsay) Vilmos vezérkari százados (Érsekújvár, 1901.07.22-Budapest, 1944.12.08.) 1941-ben nyugdíjazták, 1944 végén bekapcsolódott a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága katonai vezérkarának munkájába. 1944. november 22-én letartóztatták, majd kivégezték.
Tisztelt Kerékpáros! Tost Gyula halálával kapcsolatban talán nem mellékes szál, hogy a Várban volt telefonügyeletes ebben az időszakban, és hogy pont ezen a napon vetett önkezével véget az életének, az sem a véletlen műve.(1944 október 15-én) Pár adalék információt az este folyamán majd töltök fel. Szerintem mindenképpen helye van a felsorolásban. Üdv: nagylajoskiralygyalogezred.blog.hu
VálaszTörlésKöszönöm a véleményt. Én is sokat gondolkodtam rajta, belevegyem-e a listába, ezért is említem meg a nevét a felsorolásban.
TörlésDe mivel az öngyilkosságának motivációjával, illetve halálának körülményeivel kapcsolatban csak találgatások, és egymásnak ellentmnodó elbeszélések vannak, ezért nem soroltam a kifejezett hősi halottak közé.
Tost Gyula halálának pontos napja 1944. október 16-a. Az öngyilkosságra 1400 óra után már a Hatvany-palotában, német őrizetben került sor, ahol Horthy kormányzóval, Vattay Antal altábornaggyal (Katonai Iroda főnöke, főhadsegéd) és Lakatos Géza vezérezredessel (miniszterelnök, aki az öngyilkosság idején a palotán kívül tartózkodott)), Brunswik György altábornagy (útimarsall) volt együtt. A megjegyzésben szereplő „telefonügyeletes” megnevezés félrevezető. Tost a kormányzó mennyével együtt a Moszkvában tartózkodó magyar küldöttséggel való táviratváltások rejtjelezéséért volt felelős. A kapcsolattartás rádió útján valósult meg.
VálaszTörlésHa pl. Farkas Antal v.k. alezredes öngyilkossága hősi halálnak minősíthető, aki a VII. hadtest megbízott parancsnokának, Legaza János vezérőrnagy visszaemlékezése szerint „lelkileg és testileg teljesen összeroppant” akkor nem érhető, hogy milyen ok alapján nem lehet Tostot a hősi halottak között nyilvántartani, és akit a kiugrásban játszott szerepe miatt valószínűleg a nyilas bíróság elítélte volna, Vattay ás Lázár Károly altábornagyokhoz hasonlóan.
Irodalom:
Horthy Miklós: Emlékirataim, Európa Kiadó, 1990., 312-313. oldal;
Lakatos Géza: Ahogyan én láttam, Európa Kiadó, 1992., 184. oldal;
Vígh Károly (szerk.) : Vattay Antal naplója 1944-1945., Zrínyi Kiadó, 1989., 26. oldal;
Bajor Péter-Szabó Péter: Requiem egy tábornokért, Legaza János élete, doni naplója és más feljegyzései, Mikes Kiadó, 2008., 170. oldal.
Üdvözlettel: Tizedes