Alakulat-elnevezések

A Magyar Királyi Honvédség felső vezetése - több más intézkedés mellett - a testületi szellem fokozása céljából 1930. március 01-jétől a honvédség csapattestei részére történelmi személyiségek neveit adományozta. Az elnevezések itt-ott olvashatóak. A könnyebb kezelhetőség kedvéért  az alábbiakban összefoglalva közreadom őket. Az egyes fegyvernemek alakulatainak keresőoldala megtalálható a www.hungarianarmedforces.com weboldalon, ahol  a helyőrségek, valamint a kiegészítési területek között is lehet tallózni.

Gyalogezredek:

magyar királyi "Mária Terézia" 1. honvéd gyalogezred,

magyar királyi "József nádor" 2. honvéd gyalogezred (az ezredet 1942-ben feloszlatták, József nádor nevét az 1. honvéd harckocsiezred kapta meg). A névadó unokája, József főherceg a két alakulat eseményein gyakran részt vett, mintegy tovább éltetve a Monarchia idején létezett ezredtulajdonosi rendszert. 

magyar királyi "Szent István" 3. honvéd gyalogezred,
magyar királyi "Szent László" 4. honvéd gyalogezred,
magyar királyi "Mátyás király" 5. honvéd gyalogezred,
magyar királyi "Nagy Lajos király" 6. honvéd gyalogezred,
magyar királyi "Zrínyi Miklós" 7. honvéd gyalogezred,
magyar királyi "Béla király" 8. honvéd gyalogezred,
magyar királyi "Hunyadi János" 9. honvéd gyalogezred,
magyar királyi "Bethlen Gábor" 10. honvéd gyalogezred,
magyar királyi "Bocskai István" 11. hajdúezred,
magyar királyi "II. Rákóczi Ferenc" 12. honvéd gyalogezred,
magyar királyi "Görgey Artúr" 13. honvéd gyalogezred,
magyar királyi "Dobó István" 14. honvéd gyalogezred.


Kerékpáros zászlóaljak:

magyar királyi "Damjanich János" 1. honvéd kerékpáros zászlóalj,
magyar királyi "Balogh Ádám" 2. honvéd kerékpáros zászlóalj,
magyar királyi "Vak Bottyán" 3. honvéd kerékpáros zászlóalj,
magyar királyi "Kapisztrán János" 4. honvéd kerékpáros zászlóalj,
magyar királyi "Kiss Ernő altábornagy" 5. honvéd kerékpáros zászlóalj,
magyar királyi "Gróf Leiningen-Westerburg Károly" 6. honvéd kerékpáros zászlóalj,
magyar királyi "Báthori István" 7. honvéd kerékpáros zászlóalj.


Huszárezredek

magyar királyi "I. Ferenc József" jászkun 1. honvéd huszárezred
magyar királyi "Árpád fejedelem" 2. honvéd huszárezred
magyar királyi "Gróf  Nádasdy Ferenc" 3. honvéd huszárezred

magyar királyi "Gróf Hadik András" 4. honvéd huszárezred

Tüzérosztályok:

magyar királyi "Bercsényi Miklós" 1. honvéd tüzérosztály,
magyar királyi "Klapka György" 2. honvéd tüzérosztály,
magyar királyi "Jurisich Miklós" 3. honvéd tüzérosztály,
magyar királyi "Kinizsi Pál" 4. honvéd tüzérosztály,
magyar királyi "Losonczy István" 5. honvéd tüzérosztály,
magyar királyi "Gábor Áron" 6. honvéd tüzérosztály,
magyar királyi "Szondi György" 7. honvéd tüzérosztály.


Lovas-tüzér osztály

magyar királyi "Bem József" 1. honvéd lovas-tüzér osztály


Utász zászlóaljak

magyar királyi "Bornemissza Gergely" 1. honvéd utászzászlóalj,
magyar királyi "Török Ignác" 2. honvéd utászzászlóalj,
magyar királyi "Zothmund" 3. honvéd utászzászlóalj.

Az 1922.08.20-án avatott ludovikás évfolyam hősi halottai

 Az évfolyam vizsgálatakor hatványozottan szembesültem az 1921-es avatású hadnagyoknál már tapasztalt jelenségekkel. Az 1922-es sorvány különösen alacsony létszámú volt: mindössze 78 tisztjelöltet avattak hadnaggyá (összehasonlításképpen: a következő, 1924-es avatáskor már 129 főt). Ezek közül 56 gyalogos, 10 lovas,8 műszaki hadnagy,4 fő közigazgatási szolgálatba került, míg – a vizsgált időszakban egyedülálló módon – tüzér hadnagy nem volt az évfolyamban. Az 1944-es sematizmus lezárásakor közülük 63 fő szolgált, de közülük sokan lettek hadbiztosok, vagy szakszolgálatosok, tehát eleve nem kombattáns állományban szolgáltak. Ehhez járultak még az előző posztban említett okok. Paradox módon az évfolyam hősi halottai is olyan állománykategóriából kerültek ki, amelynek nem volt közvetlen feladata a harc.

A kutatás jelenleg ismert adatai szerint az  1922.08.20-án felavatott hadnagyok közül a HM HIM hivatalos adatbázisában egy tiszt szerepel:

Földvári József vezérkari alezredes (Bodonkút,1900.03.18-Velikije Bor, 1943.06.28.). Hősi halált halt a 19/I. zászlóalj parancsnokaként. Halála után a Magyar Érdemrend hadidíszítményes és kardos Tisztikeresztjét ítélték oda számára.

Az adatbázisban nem szerepel, ugyanakkor az emigrációban megjelent irodalom szerint hősi halált halt az évfolyamból:

Fekete Pál csendőr alezredes (?, 1907.07.30) a bajtársi emlékezet szerint zászlóalj-parancsnokként az Ojtozi-szorosban halt hősi halált 1944.08.30-án, a betörő szovjet alakulatok feltartóztatása során. Halálhírét a korabeli sajtó is közölte.

 

Érsekújvári adalékok

Az érsekújvári II. (hadtestközvetlen) kerékpáros zászlóalj 1940.10.01-jétől alakult meg a nemrégen visszatért felvidéki városban. A római számozású hadtestközvetlen kerékpáros zászlóaljak lényegesen eltértek a korábban működött kerékpáros zászlóaljaktól, mind rendeltetésüket, mind felépítésüket illetően. A megalakuláskor három ilyen alakult meg, a már említett II., a VII. (Rozsnyó) és a VIII. (Nagyszőllős). Állományuk és felszerelésük nagy részét az 1939/40 évi szervezési rendeletnek megfelelően a megszűnő határvadász kerékpáros századok állományából nyerték. Mozgósítás esetén a három zászlóalj további, ugyancsak római számozású kerékpáros zászlóaljat állított fel, amelyek elméletileg a mozgósított hadtest részére látott el felderítési feladatokat és betöltötte a gyorstartalék szerepét is. 

Menetgyakorlat Érsekújvár határában

Így a tárgyalt II. kerékpáros zászlóalj mozgósításkor felállította az I. és a III. kerékpáros zászlóaljakat. Ilyen esetre csak egy ízben került sor, 1941. áprilisában, a Jugoszlávia elleni műveletek keretében. De ekkor is csupán egy komolyabb gyakorlat szintjét érte el, az I. kerékpáros zászlóalj Csizi Béla őrnagy parancsnoksága alatt Kecskemétről visszafordult Érsekújvárra, míg a III. kerékpáros zászlóalj (pk. Erdeős László őrnagy) el sem indult a Nyitra folyó partjáról.

Felépítésüket illetően megalakulásukkor a hadtestközvetlen kerékpáros zászlóaljak mindössze két kerékpáros századból álltak, közvetlen alakulatok nélkül (később ez, legalábbis elvi szinten, folyamatosan módosult, erősödött).

A  hadtestközvetlen kerékpáros zászlóaljak 1943.10.01-jéig léteztek, ekkor személyi állományuk és felszerelésük felhasználásával megalakultak a felderítő osztályok. A II. kerékpáros zászlóalj az Érsekújváron és Komáromban megalakult 6., valamint a soproni 7. felderítő osztályok megalakulásához járult hozzá.

A zászlóaljjal kapcsolatban érdekességképpen megjegyezhető, hogy 1941/1942. telét a zászlóalj német alárendeltségben a harctéren töltötte, ezért katonái jogosultak voltak a "Winteschalcht im Osten 1941/42" elnevezésű (a szlengben csak "Fagyott hús" néven ismert) német kitüntetésre.

Ennyi bevezetés után lássuk a zászlóalj tisztikarát 1943-ból:


Barátosy Lajos alezredes, vitéz (Petrozsény, 1895.12.10., barátosi Mircse/Minze Mária- Esztergom, 1969.11.02.)

Katonai pályafutását a nagyváradi hadapródiskola növendékeként kezdte, 1914.10.15-től teljesített hivatásos szolgálatot. Összesen 45 hónapot töltött a harctéren az arcvonalban. Ezen idő alatt szakasz- és századparancsnok volt a cs. és kir. 37. gyalogezredben, majd rohamszázad parancsnok a császári és királyi 1. hadosztály rohamzászlóaljában. Lövés által kétszer sebesült. Hadifogságban 11 hónapot töltött. A Székely Hadosztályban, valamint a Nemzeti Hadsereg szolnoki gyalogezredében is szolgált. A huszas évek elejétől a kenyérmezőtábori 4. kerékpáros zászlóalj tisztje volt. 1933-ban vitézzé avatták. 1936 nyarán gránátos tanfolyamot végzett. 1939.09.-1940.11. között az 1. határvadász zászlóalj visszamaradó különítmény parancsnoka volt Rimaszombaton, majd a II. hadtest kerékpáros zászlóalj parancsnoka Érsekújváron. Részt vett a felvidéki és az erdélyi visszacsatolásban, valamint a délvidéki hadműveletben. 1941.09.18-án alakulatával hadműveleti területre érkezett. Kerékpáros részeivel német alárendeltségben frontszolgálatot teljesített 1942.06.30-ig. Hazatérését követően 1943.10.01-jétől az alakulatából szervezett 6. felderítő osztály parancsnoka lett. Alakulatával hadműveleti területre vonult 1944.08.01-jétől, majd 11.10-étől az 1. hegyi dandár parancsnoka volt. 1948-ban nyugállományba helyezték. 1956. után koncepciós perben ítélték el.

 

Szapár Tibor alezredes (Szikszó, 1900.12.14, Michnay Katalin-?, 1988.03.23.)

1920.08.20-án avatták tisztté a Ludovika Akadémián. A Nemzeti Hadsereg csurgói gyalogezredének 4. századában szolgált. 1921-től a 7. gyalogezred létszámfeletti állományában volt nyilvántartva, majd 1925.04.20-1929.11.07. között a VI. vámőr szakasz magőrsénél (törzsszázad) szolgált. 1929-1930-ban a pécsi Zrínyi Miklós Közrendvédelmi Akadémia oktatótisztje volt, majd 1935.10.01-jéig a hajmáskéri (később kiskunhalasi) 2. illetve 4. kerékpáros zászlóalj anyagi tiszti beosztását látta el. 1935.10.01-1942.04.01. között a 4., illetve 15. kerékpáros zászlóalj pótkeretének parancsnoka volt, majd 1943.10.01-jéig ugyanebben a beosztásban szolgált az érsekújvári II. kerékpáros zászlóaljnál, később az ebből szervezett 6. felderítő osztálynál. 1944.05.20-án bokatörést szenvedett, részleges felépülése után csapatszolgálatra alkalmatlan lett. 1945-1948.10.03 között szovjet hadifogságban volt. 1949.10.03-án elbocsátották a néphadsereg kötelékéből, majd 1958-ban megfosztották rendfokozatától.

Pintér Pál százados (1914.05.14., Eisenhauser Erzsébet- n. a.)

A Ludovika Akadémián 1937-ben avatták tisztté, 1939.01.23-áig a pécsi 6. gyalogezred 6. századának alantos tisztje volt. Részt vett a felvidéki bevonulásban. 1939.01.23-1940.12.01. között a 6. határvadász zászlóaljnál teljesített szolgálatot Léván, majd az erdélyi bevonulást követően az érsekújvári II. kerékpáros zászlóaljhoz helyezték, ahol 1943.10.01-jéig szolgált. Az egységgel 1941-1942-ben harctéri szolgálatot teljesített, századparancsnoki beosztásban. 1943.10.01-jétől a 7. felderítő osztály kötelékében szolgált, 1944-ben a pótkeret parancsnoki teendőit látta el Nagycenken, majd 09.20. után a Hadiakadémia állományába került. A háború után Németországban élt.

Rafai István százados, okleveles gazda (Szabadka, 1903.02.18., Szloboda Teréz-Vác, 1991.12.06.)

A karpaszományos iskolát 1926-27-ben végezte, majd 1928-30-ban vámőrtiszti tanfolyamon vett részt, amelynek időtartama alatt 1929-ben csapatgyakorlatot teljesített az 1. gyalogezredben. 1930-tól a váci 1. kerékpáros zászlóalj állományában szolgált. A felvidéki bevonulásban kerékpáros szakaszparancsnokként vett részt, Kárpátalján árkász szakasz parancsnok volt. Az erdélyi bevonulás alatt a 16/1. kerékpáros század parancsnokaként szolgált századosi rendfokozatban. Az 1941-es délvidéki harcokban, valamint a Gyorshadtest Szovjetunióban vívott harcaiban a 16. kerékpáros zászlóalj géppuskás századparancsnokaként vett részt. Hazatérése után Érsekújvárra helyezték, ahol a II. kerékpáros zászlóalj kötelékébe került, majd a 6. felderítő osztály kerékpáros századának parancsnoka lett. Alakulatával 1944.08.01-09.14. között frontszolgálatot teljesített, majd nyombélfekéllyel az ungvári, érsekújvári és brünni hadikórházakban feküdt. A kórház állományával szovjet hadifogságba esett, egy észtországi hadifogolytáborba szállították, ahonnan 1946.08.28-án tért haza. A váci Alsóvárosi temetőben temették el.

Belányi Béla százados (Polgár, 1909.08.18., Szoka Mária-Budapest, 1995.12.25.)

1939.06.08.-1941.02.01. között az érsekújvári 7. határvadász zászlóalj állományában szolgált, mint továbbszolgáló (1941.11.01-jétől hivatásos) zászlós. A nyíregyházi 12. gyalogezredhez helyezték, majd 1941.05.01-jétől az érsekújvári II. kerékpáros zászlóalj kötelékében szolgált, 1941.08.25.-1942.07.01. között frontszolgálatot teljesített, mint vonatparancsnok. Hazatérését követően 1943.10.01-jétől alakulatát 6. felderítő osztállyá szervezték át. 1944.04.08.-06.24. között az osztály 7,5 cm-es páncéltörő ágyú szakaszparancsnoki teendőit látta el, majd a 6. felderítő pótosztály parancsnokaként 1944.08.24-én hadiszolgálatra vonult el. 09.08-án megsebesült. Felgyógyulása után 1945.01.01-jétől a 217. erődzászlóalj nehézfegyver századparancsnoki feladatait látta el Nagybajomon. 1945.05.09-én Németországban hadifogságba esett.

Varsányi Endre főhadnagy (Szeged, 1916.04.27., Nagy Vilma-n.a.)

Az emléklapos tiszti iskolát 1934-35-ben végezte a jászberényi 5. kerékpáros zászlóaljnál. 1938.08.20-ától teljesített hivatásos szolgálatot, első alakulata a salgótarjáni 7. kerékpáros zászlóalj volt, ahol 1939.01.23-áig szolgált, majd 1940.12.01-jéig a somorjai 9. határvadász zászlóalj állományában szolgált. Ezt követően Érsekújvárra helyezték, ahol a II. kerékpáros zászlóalj szakaszparancsnoki beosztását látta el 1943.08.01-jéig. Alakulatával 1941-42-ben frontszolgálatot teljesített. Hazatérésük után az egységet 6. felderítő osztállyá szervezték át. 1944.09.01-jétől a Ludovika Akadémia oktatói beosztásába helyezték. Az intézménnyel települt ki Németországba.

Markos Gyula főhadnagy (Osgyán, 1911.09.18, Láng Irma-n.a.)

1941-ben próbaszolgálatos zászlós rendfokozatban a II. kerékpáros zászlóalj szakaszparancsnoki teendőit látta el a keleti fronton, 1941.12.05-én megsérült. Hazatérését követően 1942.11.01-jétől hivatásos állományba került, majd 1943.10.01-jétől a 7. felderítő osztály kerékpáros századának parancsnokává nevezték ki. 1944.06.20-ától frontszolgálatot teljesített.

Dezséry Aladár százados (Budapest, 1912.12.24.,Péchy Klára Budapest, 1984.12.22.)

A Ludovika Akadémián 1936.08.20-án avatták hadnaggyá. avatás után az 1/III. határbiztosító osztály állományába került Esztergomba, mint szakaszparancsnok, majd osztály segédtiszt. 1939.01.23-án a lévai 6. határvadász zászlóalj kerékpáros századának parancsnoka lett, majd 1940.12.01-1943.10.01. között a II. hadtestközvetlen kerékpáros zászlóalj tisztje volt, mint páncélgépkocsi szakaszparancsnok, szakaszparancsnok, valamint zászlóaljsegédtiszt, 1941.08.23.-1942.06.30. között alakulatával frontszolgálatot teljesített. 1943.10.01-jétől az érsekújvári 6. felderítő osztály segédtisztje, majd osztályparancsnoka volt, 1944.08.01-1945.05.29. között hadiszolgálatot teljesített. A háború végén Tym térségeben alakulatával együttműködött a cseh partizánokkal. A Magyar Néphadsereg térképész alezredeseként ment nyugdíjba 1966-ban. A rákoskeresztúri új köztemetőben nyugszik.

Remecz János főhadnagy (Újszász, 1912.05.29. Varga Apollónia-n.a.)

Kötelező katonai szolgálatát 1934-35-ben szolgálta az egri 14. gyalogezrednél. Tartalékos tisztként 1938-39-ben szakaszparancsnok volt ugyanitt. 1939-40-ben a 7. határvadász zászlóalj szakaszparancsnoka volt, 1940.11.01-jétől hivatásos állományban. 1940-43 között az érsekújvári II. kerékpáros zászlóalj szakaszparancsnoka volt, 1941.09.18-ától alakulatával frontszolgálatot teljesített, mint távbeszélő szakaszparancsnok. 1942.04.24-én megsebesült. 1943.08.01-jétől a 7. felderítő osztály alosztályparancsnoka volt, 1944-ben Alsószeliben a Kiképző-Felkészítő Táborban teljesített szolgálatot. 1945. elején a szervezés alatt álló „Görgei” hadosztályhoz vezényelték, márciusban betegen Nyugatra került, ahonnan 1946. februárjában tért haza. 1958-ban megfosztották rendfokozatától.

Kelédy Tamás főhadnagy, vitéz (Szombathely, 1921.10.09., Derezsán Erzsébet-?, 1979.01.17.)

1942.06.18-án avatták tisztté a Ludovika Akadémián, a II. kerékpáros zászlóalj állományába került. 1943.06.14-1944.05. között a Megszálló Erők Parancsnoksága kötelékében a „Kolozsvár” őrzászlóalj páncélgépkocsi szakaszparancsnokaként hadiszolgálatot teljesített, közben 1943.10.01-jétől a 6. felderítő osztályhoz helyezték.

Mindszenthy János főhadnagy, vitéz (Nyíregyháza, 1921.03.04., Garai Márta- Budapest, 2003.12.?)

1942.06.18-án avatták kerékpáros hadnaggyá a Ludovikán. Az érsekújvári II. kerékpáros zászlóalj állományába került, majd a 6. felderítő osztály aknavető szakaszparancsnoka lett. Alakulatával 1944.08.01-jétől frontszolgálatot teljesített. 1945.03.28-án – valószínűleg a Rába-védőállásban – megsebesült. 1945.05.04-09.22. között amerikai hadifogságban volt. 1989. után visszakapta korábban elvett rendfokozatát és őrnaggyá léptették elő.

Alkonyi Antal főhadnagy (Barcs, 1915. 01.08., Kosol Ludovika Mária-n.a.)

Kötelező katonai szolgálatát követően továbbszolgáló próbaszolgálatos zászlósként a 12/1. kerékpáros századnál, majd a 12. kerékpáros zászlóalj géppuskás századánál szolgált beosztott tisztként. Később a zászlóalj gépjárműtiszt feladatait látta el, majd 1941.06.21.-12.22. között, mint zászlóalj vonatparancsnok vett részt a keleti front harcaiban. Hazatérését követően 1942.01.01-jétől a II. kerékpáros zászlóalj kötelékében szolgált. 1943.10.01-jétől a 6. felderítő osztállyá átszervezett alakulata rádiós szakaszának parancsnoka, 1944.08.01-jétől frontszolgálatot teljesített. 1944.12.20-1945.04.01. között az 1. hegyi dandár hadműveleti segédtisztje volt, majd alakulatától lemaradva pozsonyi rokonainál bujkált. A szovjet hatóságok 1945.05.20-án iratok nélkül elfogták, így hadifogságba került, ahonnan 1947.07.21-én tért haza. A következő évben elhagyta az országot és Nagy-Britanniában élt.

Batki Ferenc zászlós

1942. március és 1943. július között a II. kerékpáros zászlóalj szakaszparancsnokaként teljesített frontszolgálatot. 1942.05.18-án Sirokíj közelében váll-lövéstől megsebesült. 1944.augusztusa és 1945. májusa között a 7. felderítő osztálynál szolgált, mint szakaszparancsnok.1958-ban megfosztották rendfokozatától.

Nyírő József főhadnagy (Sopronbánfalva, 1915.02.14., Fehér Terézia-?, 1991.09.27.)

Kötelező katonai szolgálatát a 20. határvadász zászlóalj kötelékében töltötte Békésgyulán 1939.02.01-1940.09.01. között, majd továbbszolgálatot vállalt. Az érsekújvári II. kerékpáros zászlóalj állományában kapott beosztást. 1941-ben a keleti arcvonalon alakulatának szakaszparancsnokaként szolgált. 1942.11.01-jétől teljesített hivatásos szolgálatot. 1943.10.01-1944.08.22. között a soproni 7. felderítő osztály aknavető szakaszának parancsnoka volt, részt vett az 1. hadsereg galíciai hadműveleteiben. A 7. gyaloghadosztály feloszlatását követően 11.26-áig a 24. gyaloghadosztály lóellátó oszlopánál szolgált, majd 1945.01.10-éig a seregtest kiképző zászlóaljában teljesített szolgálatot. A háború végén Csehországban átálltak a szovjet csapatok oldalára. 1945.04.07-étől az új hadsereg kötelékében századosi rendfokozatban szolgált különféle határvadász alakulatoknál, Pécsett a Dózsa Gyalogos Tiszti Iskola tanáraként, a Sztálin Politikai Akadémia összfegyvernemi fakultás parancsnokhelyetteseként, a nyíregyházi 4. lövész hadosztály (Pf. 8317) hadműveleti tisztjeként. 1953.11.30-ával leszerelték, ezt követően a Gyapjúmosó és Finomposztó Gyár bérelszámolója volt.

Baletits Szilárd hdgy.

Szalontai Oszkár hdgy.

Nagy Ernő gazdászati hdgy

Tóth Mátyás zls.

Németh Géza zls.

.

Hosszu Zoltán halála

A közelmúltban egy netes kutatásom során futottam bele a Hosszu Zoltánnal foglalkozó Wikipédia-szócikkbe. Itt halálával kapcsolatban olyan információ szerepel, ami nem felel meg a valóságnak. Ezt pontosítandó összefoglalom, mit is találtam a témáról.

Hosszu színészi pályafutásával nem foglalkozom részletekbe menően, de a rend kedvéért álljanak itt életrajzi adatai: a Sepsiszentgyörgy közelében fekvő Kálnokon született 1897.10.14-én.  1926-tól a Nemzeti Színház tagja volt. Leghíresebb szerepe Dani bá', a figurát tartják a székely ember első hiteles színpadi megjelenítésének. 1931-ben feleségül vette Eszenyi Olga színésznőt (házasságon kívüli kapcsolatából született Gera Zoltán), ennek még jelentősége lesz a későbbiekben. Érdekességképpen: Hosszu Zoltán, Eszenyi Olga és Gera Zoltán egyaránt szerepelt az "És a vakok látnak" című filmben. Eszenyi Olgával kötött házasságából 1941.06.06-án született ifjabb Hosszu Zoltán.

Ifjabb Hosszu Zoltán 1959-ben

Hosszu Zoltán halálával kapcsolatosan autentikus internetes adattal még nem találkoztam, az említett Wiki-szócikken kívül. Ugyanakkor a közelmúltban akadt a kezembe két kiváló memoár, amelyeknek több szempontból is érdemes elfogadni állításait. Egyrészt szerzője kiváló memóriával rendelkezik, írásának állításai a hadtörténet ismert tényeivel egybevágnak. Másrészt a szerző katonailag képzett, Hadiakadémiát végzett vezérkari tisztként teljesített szolgálatot, az általa átélteket katonai szempontból (is) hitelesen dokumentálta. Harmadrészt családi érintettsége folytán első kézből szármanak információi: Eszenyi László nővere volt Hosszu Zoltán felesége, Olga.

A két kötet:

 

Tartalmuk ismertetése meghalajdja jelen bejegyzés kereteit, de annyit megjegyeznék, hogy szívből ajánlhatom a korszak és a téma iránt érdeklődőknek.

Összefoglalva a Hosszu Zoltánra vonatkozó ismereteket, Eszenyi 1944. október 20. körül a fővárosba érkezett, ahol találkozott nővérével. Eszenyi Olga öccse segítségét kérte abban, hogy a család kimenekülhessen a fővárosbó. Székely János vezérkari alezredes elintézte, hogy Hosszu Zoltán katonai behívót kapjon az akkor szerveződő "Szálasi-röppentyűs" (valószínűleg a "Damjanich János" tábori röppentyűs osztály) osztaghoz, amelynek részeit az elkészülő vetők legyártásának ütemében vetették harcba a főváros környékén, de a kiképzés alatt álló legénységet először a Szigetközbe, onnan pedig Németországba szállították, ahol Chemnitz környékén helyezték el őket. Itt kiképzést folytattak, majd az amerikai és szovjet csapatok egyidejű közeledtére a fokozódó káoszban valószínűleg német alárendeltségben gyalogságként vetették be őket. Hosszu Zoltán ekkor tűnt el. Nem tsztázható, hogy először amerikai fogságba esett, akik átadták az oroszoknak, vagy rögtön orosz kézre került. Az sem zárható ki, hogy Hosszut, mint kiképzetlen túlkorost, már Németországban áthelyezték az ugyancsak Chemnitzben állomásozó 85. újonckiképző ezredhez.

A Németországban maradt család 1945. nyarán kapott hírt Hosszu Zoltánról: Nagymaroson sikerült neki üzenetet kijuttatni a kelet felé tartó hadifogoly-vonatból. Ebben kéri a megtalálót, hogy értesítse családját. További hír már nem érkezett felőle. Tehát az biztos, hogy 1945. nyarán még életben volt, mint hadifogoly, de valószínűleg nem sokkal utána elhunyt.Talán a foksányi, földvári vagy temesvári elosztótáborig még eljuthatott, de az is lehet, hogy a vonatút közben halt meg valahol.