Andrási (Andrásy) Gyula őrnagy (sz. 1901.11.19.) A VI. csendőrkerület állományába tartozott, 1915.02.12-én Budapesten esett fogságba, mint a zilahi csendőrzászlóalj parancsnoka. Az uzmányi 95. számú hadifogolytáborban hunyt el 1945.07.27-én.
Bánfalvy Ferenc vezérkari százados, tábori pilóta (sz. 1904.03.24.) 1940.04.29-én szolgálatteljesítés közben repülőhalált halt.
 |
| Bánfalvy Ferenc |
békési CSANÁDY Pál őrnagy (Szalárd, 1903.02.09.)
Hősi halált halt fejlövés következtében a 40. gyalogezred kötelékében Moszanica Ruszka közelében,
1943.12.30-án. Halála után a a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét hadidíszítménnyel és a kardokkal
ítélték oda a számára
Csató (Csathó) Ernő vezérkari alezredes, lófő, csatószegi (sz. 1903.10.05.)
A III. hadtest kötelékében esett hadifogságba 1943.02.02-án. Kiadták a magyar hatóságoknak. 1951. november 2-án végezték ki. Ítéletét 1990. szeptember 2-án törvénytelennek minósítették, a vád alól felmentették. Sírhelye ismeretlen.
br EXTERDE Dénes őrnagy (Topolya, 1904.03. 22.)
 |
| Exterde Dénes főhadnagy |
Nyugállományú huszár őrnagyként a Waffen-SS 25. (1. magyar) „Hunyadi” fegyveres-gránátoshadosztálya ellátóezredének segédtiszti teendőit látta el. Hősi halált halt a neuhammeri táborkomplexum kiürítése során vívott utóvédharcokban 1945.02.11-én.
Hanzély Pál főhadnagy (Dobsina, 1904)
A 2. honvéd gyalogezred I. zászlóaljának állományába tartozott. Vízbe fulladt 1927.01.08-án Szolnokon, miközben egy korcsolyázás közben jégbe szakadt társaságot mentett. 2019.01.12.én kelt korámyzói elhatározással a "Személyes bátorsággal véghezvitt tettek jutalmazására alapított ezüst érmet a piros-fehér pólyás szalagon" kitüntetést ítélték oda számára.
Kucsera Endre őrnagy (sz.1903.08.16.)
1942. november 17. és 1943. január 15. között a csáktornyai 17/II. zászlóalj ideiglenes megbízott parancsnoka volt, majd a nagykanizsai 47/I. zászlóalj illetve kisebb alakulatrészek vezetését látta el a III. hadtest 1943. januári és februári visszavonulása alatt. Eltűnt 1943. február 12-én a Manturovó és Sztarij Oszkol között vívott harcokban. A www.hadisir.hu oldalon nem szerepel.
1942. november 17. és 1943. január 15. között a csáktornyai 17/II. zászlóalj ideiglenes megbízott parancsnoka volt, majd a nagykanizsai 47/I. zászlóalj illetve kisebb alakulatrészek vezetését látta el a III. hadtest 1943. januári és februári visszavonulása alatt. Eltűnt 1943. február 12-én a Manturovó és Sztarij Oszkol között vívott harcokban. A www.hadisir.hu oldalon nem szerepel.
Liptay György őrnagy (Szeged, 1904.11.30.)
A háború végén oontosabban nem ismert alakulat kötelékében került nyugatra, ahol Oberndorf bei Salzburg településen 1945.06.13-án hunyt el hashártyagyulladás következtében.
Massányi Tibor őrnagy (Budapest, 1903.10.19.)
Perejezsaja közelében halt hősi halált 1942.09.29-én, mint a 13. gyalogezred II. zászlóaljának parancsnoka. Halála után a Tiszti Arany Vitézségi Érmet ítélték oda számára.
Matuskovich Endre őrnagy (Szeged,1903.06.20.)
Hősi halált halt Ságmajor (Pátka, Fejér megye) közelében 1944.12.22-én az 1/IV. tábori huszár pótosztály állományában.
Hősi halált halt a Don menti hídfőcsaták során Uriv közelében 1942.07.12-én, mint a 4/I. zászlóalj tisztje.
A Szombathely mellett lévő Közár-Major közelében zuhant le repülőgépével 1933.06.20-án hajnalban. Szerelője, Szalay Lajos a helyszínen meghalt. Mikó Árpád a kórházban halt bele sérüléseibe.
Muhr Albert százados, vitéz limanovai (Szarajevó, 1902.02.14.),
Hősi halált halt 1941.09.13-án Tomakovka közelében, mint a 3. huszárezred tisztje.
Perjés (Pervuleskó) István órnagy (sz. 1903.04.30.)
Hősi halált halt a 17. honvéd gyalogezred állámányban, feltehetően a doni áttörés, vagy az azt követő visszavonulás során. A www.hadisir.hu oldalon nem szerepel, ugyanakkor halálhírét a korabeli sajtó 1943.03.26-án közölte.
Sánta Mátyás őrnagy (Budapest, 1903.01.13.)
A IV. fogatolt vonatosztály állományában teljesített hadiszolgálatot. Hősi halált halt 1943.01.16-án Petrenkovo közelében. Halála után a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal kitüntetést ítélték oda számára.
Tímár István repülő őrnagy, vitéz (sz. 1902.12.26.).
A HM 37. osztályának állományába tartozott. 1944. november 19-én amerikai alacsonytámadás áldozata lett Devecser környékén, amikor a balatonkenesei üdülőből nyugatra menekítették a sebesülteket.
A www.hadisir.hu oldalon nem szerepel.
Békássy (Wiesner) Ernő repülő százados (1904.), repülőhalált halt a HA-XBC lajstromjelű FW- 58 pilótájaként 1938.01.10-én Pápa közelében a 29-es számú vasúti őrháznál.
 |
| Békássy Ernő sírja a Farkasréti temetőben |
Az 1926-os évfolyam esetében a kutatás során találkoztam ecsedi Csapó József tüzér főhadnagy nevével. Az ő esete nem tisztázott. A neve szerepel A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia és
a testvérintézetek összefoglalt története (1830-1945) című könyvében. Halálát követően a korabeli sajtó-
források nyugállományú tüzér főhadnagyként (gyakran századosként), illetve korábbi ludovikásként
hivatkoznak rá. Ugyanakkor a Honvédségi Közlönyben a frissen avatott tisztek között neve nem szerepel.
Ugyancsak nem említik az 1927-ben és 1928-ban megjelent tiszti névtárakban sem. Ennek lehet oka az, hogy
rejtett állományban volt (egyébiránt a Rada által, valamint a sematizmusokban 1926-os avatásúként jel-
zett tisztek egy része - ismeretlen okból - az 1927.08.15-ei közlönyben úgy szerepel, mint akiket 1927.08.15-
ével avattak tisztté.
Csapó József a Rongyos Gárda kötelékében szolgált. A sajtóhírek szerint a spanyol polgárháborúban Franco
oldalán szolgált, hazatérését követően pedig részt vett a Gárda tevékenységében. Hősi halált halt 1939.01.06-án
a munkácsi "csehkiverés" során.
Úgy gondolom, a nagymérvű adathiány ellenére, hogy Csapó valóban Ludovikát végzett tiszt volt, aki korán
kivált az aktív szolgálatból, ugyanakkor a HM VI-5 osztálya által szervezett diveráns tevékenységet folytató ala-
kulatokban tevékenykedett. Ezt erősítheti, hogy hasonló pályafutás az évfolyamon avatottak között
nem állt példa nélkül. Körner Ferenc, valamint Gérecz László egyarán hamar leszerelt, de nevük rendre felmerül a
a korabeli félkatonai alakulatok névsoraiban, (később aktívan együttműködtek a magyar hírszerzéssel,
illetve elhárítással is).
Csapó személyi körülményei, köztük avatásának pontos időpontja, további kutatások tárgyát képezik, de addig is
elfogadom Rada Tibor említett adatközlését.
