2019/04/09

Az 1925.08.20-án avatott Ludovika-évfolyam hősi halottai


Az 1925.08.20-án avatottak az első olyan Ludovika-évfolyamba tartoztak, akik katonai felsőfokú tanulmányaikat az első világháborút követően kezdték meg. A felavatott 99 akadémikus – ellentétben a következő évekkel – hadnagyi rendfokozatot kapott. A nagyobb létszám mellett az is jelezte, hogy a honvédségnek minden területen képzett tiszteke van szüksége, hogy már több fegyvernem is kapott frissen avatott tiszteket: 67 főt a gyalogsághoz, kilencet a lovassághoz, 10-et a tüzérséghez, hatot a műszaki csapathoz, négyet a híradócsapathoz, hármat a vonatcsapathoz avattak fel. A újonnan avatottak közül többet csak névleg helyeztek el egy-egy – jellemzően gyalogsági – alakulathoz, rövidesen átvezényelték őket a rejtve működő légierő kötelékébe. Ilyenek szerepelnek a kötelességteljesítés közben meghaltak névsorában is.

Az avatottak névsorát áttekintve láthatjuk, hogy a 99 tisztté avatottból 10-en haltak hősi halált a háború végéig, illetve ide soroltam még Tartsay Vilmost is. Ugyanakkor nem szerepel a névsorban Tost Gyula, akit ugyancsak 1925-ben avatták tisztté (1944.10.15-én lett öngyilkos), halálának tisztázatlan körülményei, illetve motivációja miatt nem éreztem úgy, hogy beleillik a névsorba.


Bölönyi Zoltán főhadnagy (?-Sásd, 1936.12.17.) Az 5. kerékpáros zászlóalj állományába tartozott, a rejtett légierő kötelékébe vezényelve. Repülőhalált halt.

Bydeskuthy Sándor alezredes, ippi (Alvinc, 1903.03.28-Balatonalmádi, 1945.02.13). Hősi halált halt a 26/I. zászlóalj parancsnokaként sebesülésének következményeképpen.


Fiáth György. A kép forrása: www.hadisir.hu


Fiáth György vezérkari alezredes (Székesfehérvár, 1902.04.23-Kolozsvár, 1944.09.29.). Hősi halált halt szilánksérülés következtében, mint a 7.  tábori póthadosztály vezérkari főnöke. Halála után a Magyar Érdemrend hadidíszítményes és kardos Tisztikeresztjét ítélték oda számára.


Győrbíró Zoltán


Győrbíró Zoltán (?-Baja, 1934.08.27.). A rejtett légierő kötelékében, a kereskedelemügyi minisztérium szegedi meteorológiai repülő kirendeltségének állományában szolgálva Sükösd közelében repülőgépe lezuhant. Súlyos sérülésekkel szállították a bajai kórházba, ahol sebeibe belehalt.

Jankó Andor százados (?, 1902.05.05.) 1940. novemberében, kötelessége teljesítése közben szerzett súlyos betegségben Budapesten meghalt.

Molnár Pál alezredes (Kunhegyes, 1902.11.18-Jugyino, 1943.01.17.), hősi halált halt az 51. gyalogezred kötelékében, szívlövés következtében.

Pálos (Pauer) Géza (Pozsony, 1903.02.28-Uriv, 1942.07.18.) 1942-ben a magyar 2. hadsereg kötelékében vett részt a Don menti harcokban, mint a VIII. kerékpáros zászlóalj 2. századának parancsnoka. Hősi halált halt mell-lövés következtében a hídfőharcok során Urivtól északnyugatra.


Schenker György

Schenker  György őrnagy (Nagyvárad, 1903.06.09-Horn, Ausztria, 1945.06.06.), 1945. elején az 1. felderítő zászlóalj pótzászlóaljának parancsnoki teendőit látta el. Alakulatával 1945.01.04-én hagyta el Magyarországot. Hadifogságban halt meg.

Schneider Vilmos hadbiztos őrnagy (Budapest, 1903.09.06-Krakkó, 1944.08.03.), Az 1. hadsereg anyagi összekötő törzsének állományában teljesített hadiszolgálatot. Sebfertőzés következtében halt hősi halált.

Székely  Sándor őrnagy (?, 1901.11.24-Niezwiska, 1944.03.27.),  hősi halált halt a 42/II. zászlólj kötelékében.


Tartsay Vilmos


Tarcsay  (Tartsay) Vilmos vezérkari százados (Érsekújvár, 1901.07.22-Budapest, 1944.12.08.) 1941-ben nyugdíjazták, 1944 végén bekapcsolódott a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága katonai vezérkarának munkájába. 1944. november 22-én letartóztatták, majd kivégezték.

2019/04/01

Adalékok Pásztó első világháborús történetéhez



A pásztói hősi emlékműről


Pásztó község az 1944—1918. évi világháborúban elhalt hőseinek emlékének megörökítésére 1935 márciusában pályázatot hirdetett, amelyekben hősi emlékmű, valamint hősi harang megalkotására hívta fel az alkotókat. A pályázat eredményesnek bizonyult. A 814 kilogrammos harangot Szlezák László  harangöntő mester készítette Budapest, VI., Petneházy utca 78. alatti műhelyében. A szobor alkotója Borsodi Bindász Dezső szobrászművész volt, ugyanakkor figyelemre méltó a talapzatán látható "öntő Ficzek Károly Bp. 1930" felirat, amely arra utalhat, hogy egy korábban készült szobrot vásárolt meg Pásztó.

A hősi harang felszentelése


Az emlékmű beton alapon, dunaharaszti mészkő alapzaton álló bronzszobor leroskadó, fedetlen fejű, nyitott zubbonyú sebesült vagy haldokló hőst ábrázol, aki fegyvertelen, szuronytokja is üres. Mögötte bajtársa áll sisakkal a fején, aki kézigránátot lendít dobásra.  Az alapzaton felsorolva Pásztó hősi halottainak névsora. 

Az elkészült alkotásokat 1935. október 27-én, vasárnap avatták fel ünnepélyesen. Az ünnepségek sorozata reggel kilenc órakor kezdődött. Harkabusz László apátplébános vezetésével körmenetben szállították a vasútállomásról a harangot a templom elé. A szabadban felállított szószékről Harkabusz László mondott nagyhatású beszédet, rámutatva a harang szimbolikus jelentőségére. Ezt követően kilenc órakor Harkabusz László apátplébános megáldotta a harangot és felhúzták azt a Szent Lőrinc templom tornyába. Féltizenkettőkor leplezték le a Hősi Emlékművet. A Pásztói Dalegylet hangversenye után az ünnepi beszédet vitéz Ágasváry Lajos polgári iskolai igazgató tartotta. Á község lakóinak nevében Tárkányi Miklós főjegyző vette át az alkotást. Az ünnepségek sorozatát a frontharcosok, leventék és tűzoltók felvonulása zárta be, majd elhelyezték a koszorúkat a szobor talapzatánál.


Az emlékmű főalakja

A képek forrása: www.kozterkep.hu


Az emlékmű alapzatán szerepel a hősi halottak névsora. A lista nem teljes, más forrásokból további neveket gyűjtöttem, ugyanakkor a a rendelkezésre álló források a kutatás jelen állása szerint nem azonosíthatóak.

Az egyes személyeknél megjelenő külföldi helységneveket a a fellelt alakban használtam, a pontosítás még várat magára.


Pásztó hősi halottaival kapcsolatban rendelkezésre álló adatok:


Tisztek :

Csajághy László főhadnagy,

Demecs Gyula hadnagy. Pásztón, 1891. április hó 24-én született. Felsőipariskolát végzett és tanulmányai elvégzése után a Magyar Mezőgazdák gépészeti osztályán volt tisztviselő. 1915. október 2-án vonult be a 60. közös gyalogezredhez. Az orosz fronton küzdött, kétszer sebesült. Hősi magatartásáért két nagy ezüst vitézségi érmet, Signum Laudist, és Károly-csapatkeresztet kapott. Huszton halt meg 1917. január hó 7-én. Holtteste a pásztói rk. temetőben nyugszik.

Fligler Iván zászlós, Pásztón született 1889. június 24-én. A 60. közös gyalogezred állományából vezényelték a bécsi Hadsereg Gázkiképző Iskolára. 1918.01.01-jén halt meg.

Grün Ernő hadnagy,

Herczeg Benő zászlós. Pásztón, 1894. dec. 31-én született. A budapesti Alkotmány utcai kereskedelmi iskolában nyert érettségi bizonyítványt 1911-ben. Polgári foglalkozása könyvelő volt. 1915. január havában vonult be Debrecenbe a 39. gy. ezredhez és 1915. október havában került az olasz frontra. A doberdói harcokban esett el 1917.07.03-án. Gorjansko mellett van eltemetve.

Himler Géza hadnagy. Pásztón született 1885. február 15-én, polgári foglalkozása könyvelő. A 32. közös gyalogezred 4. századának tisztjeként halt hősi halált 1915. október 15-én, fejlövés következtében Ganovka (Oroszország) környékén.

Hollósi Miklós hadapród. Pásztón, 1896. december 6-án született. 1913-ban végezte el a besztercebányai felsőkereskedelmi iskolát 1915-ben vonult be a 60. közös gyalogezredhez Kuttenbergbe. 1915-ben kikerült az orosz harctérre, ahol 1916. június 3-án az Isakowánál vívott csata szakasza élén esett el. Halála után, 1916. szept. 5-én, az első osztályú vitézségi ezüst éremmel lett kitüntetve. Sírja Odessza közelében, Folwark Biala környékén egy kis házcsoport gyümölcsfái tövében 2 hadnagytársa mellett van.

Klein Mór zászlós, polgári foglalkozása hivatalnok. Hősi halált halt a 60. közös gyalogezred katonájaként 1916.07.30-án Komarowka (Oroszország) közelében.

Péter Sándor főhadnagy. Pásztón 1887-ben született. Felsőkereskedelmi iskolát végzett. Tanulmányait Alsókubinban és Miskolcon végezte. 1914. augusztus 1-én vonult be a 15. honvéd gyalogezredhez és 1914 szeptember havában az orosz harctérre, ahol 1914. októberében elesett, Brody tájékán van eltemetve.

Orcsik József hadnagy. Pásztón 1891. augusztus 19-én szülelett. Felsőépítő ipariskolát végzett Budapesten. 1912-ben vonult be, mint tényleges e. é. önkéntes a 10. honvéd gyalogezredhez, azután tartalékos hadapród lett. 1914-ben újból bevonult ezredéhez Miskolcra. 1914. augusztusában került a galíciai harctérre, ahol szept. 4-én Ravaruszkánál megsebesült. Ugyanezen év novemberében másodszor került az orosz harctérre, ahol kétheti ott-tartózkodás után másodszor is megsebesült. 1915. április elején harmadszor került a harctérre, ahol a gorlicei áttörésnél, Í915. május hó 2-án megsebesült és másnap hősi halált halt. A harctéren mint zászlós küzdött, hadnagyi kinevezését és az első osztályú ezüst vitézségi érmet halála után kapta meg. Rosembark nevű községben van eltemetve.


Altisztek :

Bajnóczi Ferenc tizedes, polgári foglalkozása földműves. Hősi halált halt az 5. honvéd huszárezred katonájaként 1918. június 18-án, 20 éves korában Vittorio városában.

Benus János tizedes, polgári foglalkozása gyári munkás. Pásztón született 1879.08.11-én. Az olasz harctéren esett el, 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Berger Imre hdj. őrmester. Hősi halált halt 18 éves korában, Tojana Mikula településen 1917.08.12-én, mint a 60. közös gyalogezred katonája.

Hevesi János e. é. önk. tizedes, Pásztón született 1893-ban. Meghalt tüdőgyulladásban 1915.02.14-én a budapesti Ludovika Akadémián berendezett hadikórházban. Pásztón temették el.

Hill Sándor tizedes, polgári foglalkozása kőművesmester. Pásztón született 1887.07.18-án. Az orosz harctéren esett el, 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Keszler Endre e. é. önk. őrvezető,

Király János tizedes,

Kovács Jenő szkvezető,

Nagy János szkvezető, Taron született 1895.12.18-án, polgári foglalkozása földműves. Hősi halált halt az orosz harctéren, 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Nyitrai Pál tizedes,

Padár (Pádár) József tizedes, polgári foglalkozása földműves. Hősi halált halt a 32. közös gyalogezred 4. századának katonájaként 1917. június 7-én, 19 éves korában Novella község (Olaszország, Trentino) közelében.

Schvartz István tizedes, polgári foglalkozása kereskedő. Hősi halált halt a 60. közös gyalogezred katonájaként 1916. július 7-én, 19 éves korában Zrembovka közelében, az orosz harctéren.

Tari József őrvezető. Pásztón született 1893-ban. Hősi halált halt 1917.03.29-én, mint a 10. honvéd gyalogezred 1. századának katonája.

Zeke József tizedes.


Legénység:

Alapi István,

Alapi József gyalogos, Pásztón született 1886.03.10-én, polgári foglalkozása földműves. Hősi halált halt az orosz harctéren, 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Alapi Károly gyalogos, Pásztón született 1896-ban. A 60. közös gyalogezred 5. századának katonájaként halt meg 1916.07.18-20. között.

Alapi László gyalogos, polgári foglalkozása földműves. Hősi halált halt 1914. augusztus 29-én, 24 éves korában az orosz harctéren, Podgorce közelében, mint a 34. közös gyalogezred katonája.    
       
Alapi Sándor gyalogos, polgári foglalkozása földműves. Hősi halált halt 1916. december 08-án, 40 éves korában Kirlibaba közelében (Bukovina).

Almási János gyalogos, Pásztón született 1890-ben. A 60. közös gyalogezred katonájaként esett orosz hadifogságba 1917. végén vagy 1918. elején. A nyizsnij novgorodi kormányzóságban található Chutor település hadifogolytáborában raboskodott. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Arany István gyalogos, Mohorán született 1888. október 23-án. A Kárpátokban vívott harcokban esett el, 1914.12.31-ével nyilvánították holttá.

Áldott József,

Bajnóczi István gyalogos, Pásztón született 1882-ben. A 60. közös gyalogezred katonájaként szívbénulásban hunyt el 1916. május 03-án Sátoraljaújhelyen. A helyi hősi temetőben nyugszik.

Bagyinszki István huszár, Ecsegen született 1892-ben. A 6. közös huszárezred 4. századának katonájaként szolgált. 1916. nyarán megsebesült. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Bakocs Jenő,

Balog Bertalan,

Balog Jenő gyalogos. Pásztón született 1895-ben. A 10. honvéd gyalogezred 10. századának katonájaként sebesült meg 1915. nyarán. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Bangó Árpád gyalogos.  Pásztón született 1876-ban. A 98. közös gyalogezred 4. századának katonájaként maláriában hunyt el 1916.10.21-én a boszniai Trebinje csapatkórházában. A helyi katonai temető 158. sírjában temették el.

Bangó István gyalogos. Kállón született 1885-ben. A 32. vadász zászlóalj 10. menetzászlóaljával került a harctérre, ahol 1916. nyarán megsebesült. Felépülését követően a 60. közös gyalogezred kötelékébe került, 1918-ban orosz hadifogságba esett. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Bárány István gyalogos. Pásztón született 1888. augusztus 17-én, polgári foglalkozása földműves. Az orosz harctéren, Rudnik közelében esett el 1914. október 20-án.

Bátka Ádám,

Bengyik József gyalogos, Ecsegen született 1871.07.17-én, polgári foglalkozása földműves. A szerbiai Nis közelében hunyt el, 1920.12.31-ével nyilvánították holttá.

Berkes István gyalogos, Pásztón született 1875-ben. A 10. honvéd gyalogezred 1. századának katonájaként 1914. végén vérhassal a miskolci járványkórházban ápolták. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Bojtos Mihály,

Bogdány Izidor gyalogos, Pásztón született 1883-ban. A 60. közös gyalogezred 5. századának katonájaként halt meg 1915.07.15-én. Neve a hősi emlékművön nem szerepel.

Bóta József, polgári foglalkozása földműves. A 10. honvéd gyalogezred katonájaként halt hősi halált 1915. május 07-én, 26 éves korában Bogomandec (!) közelében.

Bővíz Sándor tüzér, polgári foglalkozása asztalos. Pásztón született 1885. november 22-én. A 17. tábori ágyús ezred katonájaként 1915-ben sebesülten esett orosz hadifogságba. Az irkutszki hadifogolytáborból nem tért haza, 1920.12.31-ével nyilvánították holttá.

Cziner Sándor járőrvezető, polgári foglalkozása kereskedő. 1914.11.26-án, 28 éves korában esett el, mint a 24. vadász zászlóalj katonája a galíciai Nochavka (!) közelében. Neve nem szerepel a hősi emlékművön.

Csesznák Andor gyalogos, Pásztón született 1892-ben. A 60. közös gyalogezred 5. századának katonájaként esett el 1915. július 7-én.

Csesznák Ferenc honvéd, polgári foglalkozása ékszerész. A 10. honvéd gyalogezred katonájaként halt hősi halált 1915. szeptember 20-án, 40 éves korában Nyizsnij Szaladinszki (!) közelében.

Csépe János gyalogos, Pásztón született 1884-ben. A 60. közös gyalogezred 7. századának katonájaként esett el 1915. július 11-én.

Csohány József gyalogos, Pásztón született 1890. június 28-án. Polgári foglalkozása földműves. A 32. vadász zászlóalj katonájaként esett orosz hadifogságba, ahol 1918. augusztus 20-án elhunyt. Halálának helye „Tamavér, Fekete-tenger mellett”.

Csonka József tüzér, polgári foglalkozása földműves. A 17. tábori ágyús ezred katonájaként esett el 1915.12.29-én,  24 éves korában. Neve a hősi emlékművön nem szerepel.

Csontos Péter gyalogos, polgári foglalkozása földműves. . A 60. közös gyalogezred katonájaként esett el 1915.07.26-án, 22 éves korában a délnyugati harctéren. Neve a hősi emlékművön nem szerepel

Deák Mihály gyalogos, polgári foglalkozása földműves. A 60. közös gyalogezred katonájaként halt meg a karlsbadi tartalékkórházban, gümőkórban 1915. április 28-án, 20 éves korában.

Dimák János,

Endrész Kristóf honvéd, született 1895, Baskó, polgári foglalkozása földműves. Hősi halált halt haslövés következtében 1916. augusztus 13-án, Dujow (!) közelében, mint a 21. honvéd gyalogezred katonája.

Endrész Mihály,

Erdélyi István,

Fábián József,

Fekete József honvéd, polgári foglalkozása földműves. Hősi halált halt a 10. honvéd gyalogezred katonájaként az oroszországi Kol. Lipiny közelében 1915. július 21-én, 36 éves korában.

Fodor János, honvéd, polgári foglalkozása földműves. Hősi halált halt a 10. honvéd gyalogezred katonájaként az oroszországi Kalnikov közelében 1915. május 31-én, 38 éves korában.

Glaser Gábor, Pásztón született 1879. május 03-án, polgári foglalkozása szabó. Oroszországban halt meg, 1917.12.31-ével nyilvánították holttá. Neve nem szerepel a hősi emlékművön.         
            
Grónai István, hősi halált halt az orosz harctéren 45 éves korában. 1920.12.31-ével nyilvánították holttá.

Gugyela József, Pásztón született 1884. augusztus 28-án, polgári foglalkozása postaaltiszt, valószínűleg Budapesten. Orosz hadifogságban hunyt el a tomszki kormányzóság területén. 1920.12.31-ével nyilvánították holttá.

Gyetvai József gyalogos, polgári foglalkozása földműves. A 60. közös gyalogezredben szolgált málhásállat-vezetőként. Baleset következtében hunyt el 1915. október 24-én, 23 éves korában.
Gyöngyösi Gyula honvéd, Isaszegen született 1889-ben. A 10. honvéd gyalogezred katonájaként hunyt el ideggyengeségben 1916. április 16-án Miskolcon. A helyi katonai temető XXII. (sor? parcella?) 8-as sírjában temették el. Megjegyzés: az azonosság csupán vélelmezhető, az egyértelműsítés további kutatást igényel.

Harmos Péter, Rákoshegyen született. A 60. közös gyalogezred 1. századának katonájaként halt meg 1915. augusztus 16-31. között.  Megjegyzés: az azonosság csupán vélelmezhető, az egyértelműsítés további kutatást igényel.

Hényel Mihály, Ecséden született 1882.09.18-án. Az orosz harctéren esett el, 1917.12.31ével nyilvánították holttá. Neve nem szerepel a hősi emlékművön, ugyanakkor nevét 1921.09.16-án a pásztói halotti anyakönyvbe vezették be.

Hofman Ferenc,

Horvát József,

Illés András honvéd, a 10. honvéd gyalogezred 6. századának katonájaként esett orosz hadifogságba 1917. márciusában. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön. Megjegyzés: az azonosság csupán vélelmezhető, az egyértelműsítés további kutatást igényel.

Institórisz Pál gyalogos, polgári foglalkozása földműves. A 60. közös gyalogezred katonájaként hunyt el a troppaui tartalékkórházban 1915. január 12-én, 23 éves korában.

Jónás János gyalogos, 1886-ban született Vanyarcon. 1915-ben megsebesült, mint a 60. közös gyalogezred 1. századának katonája. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön. Megjegyzés: az azonosság csupán vélelmezhető, az egyértelműsítés további kutatást igényel.

Juhász József honvéd, polgári foglalkozása földműves. A 10. honvéd gyalogezred katonájaként esett el Dubowka közelében 1918. augusztus 1-jén.

Juhász János póttartalékos gyalogos, Pásztón született 1888-ban. A 60. közös gyalogezred 1. századának katonájaként esett orosz hadifogságba 1915-ben. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Juhász Lajos, polgári foglalkozása csizmadia. 1917.01.31-én, 31 éves korában hat meg Oroszországban. Neve nem szerepel a hősi emlékművön.

Karhecz Sándor,

Kállai József,

Kállai Mihály,

Kállai Rudolf gyalogos, polgári foglalkozása napszámos. A 60. közös gyalogezred 5. századának katonájaként halt hősi halált 1916. július 28-án, 20 éves korában, az orosz harctéren, Dora közelében.

Kecskés András honvéd, polgári foglalkozása földműves. A 10. honvéd gyalogezred katonájaként halt meg Görzben 1918. február 21-én, 48 éves korában.

Kecskés Ferenc honvéd, Hevesen született 1894-ben, a 10. honvéd gyalogezred 3. századának katonájaként esett el haslövés következtében 1915. június 11-én a 8/9. tábori kórházban. A jaroslau-i Új Temetőben temették el. Megjegyzés: az azonosság csupán vélelmezhető, az egyértelműsítés további kutatást igényel.

Kecskés István, polgári foglalkozása napszámos. Pásztón született 1877. március 2-án. Az olasz harctéren esett el 1918. november 9-én.

Kecskés János, Pásztón született 1891. június 19-én. Az orosz harctéren esett el, 1914.12.31-ével nyilvánították holttá.

Kecskés József árkász, polgári foglalkozása földműves. A 6. árkász zászlóalj katonájaként halt meg Pólában 1916. október 29-én, 33 éves korában.

Kelemen István gyalogos, Lőrinciben született 1887-ben. A 60. közös gyalogezred katonájaként esett olasz hadifogságba, ahol Maddaloniban tartották fogva. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön. Megjegyzés: az azonosság csupán vélelmezhető, az egyértelműsítés további kutatást igényel.

Kelemen István tizedes, Pásztón született 1881-ben. A 10. honvéd gyalogezred kötelékében harcolva szenvedett lövési sérülést 1914. végén, a klattau-i tartalékkórházban ápolták. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Kelemen József honvéd, polgári foglalkozása földműves. A 9. honvéd gyalogezred katonájaként esett el 1917. szeptember 29-én, 41 éves korában.

Kelemen Károly szakaszvezető, polgári foglalkozása szabó. A 60. közös gyalogezred katonájaként esett orosz hadifogságba. A kanszki kormányzóságban hunyt el 1919. március 20-án, 28 éves korában.

Kelemen László, polgári foglalkozása földműves, Pásztón született 1893. október 3-án. Az orosz harctéren, Lublin közelében esett el. 1914.12.31-ével nyilvánították holttá. Neve a hősi emlékművön nem szerepel

Kelemen Lőrinc gyalogos, polgári foglalkozása földműves. Pásztón született 1887. augusztus 16-án. A 60. közös gyalogezred katonájaként esett orosz hadifogságba. A pensai hadifogolytáborban hunyt el 1915. május 5-én.

Kiss András,

Kohári János,

Kohári József, Pásztón született 1893. március 23-án. Az orosz harctéren esett el. 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Kosik (Kossik) János gyalogos, polgári foglalkozása földműves. A 67. közös gyalogezred katonájaként esett el Zarkow közelében 1916. július 31-én, 20 éves korában.

Kórós János, Pásztón született 1888. augusztus 26-án, polgári foglalkozása kőművessegéd. Az orosz harctéren esett el. 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Kórós István,

Kovács Károly, Pásztón született 1890. május 10-én, polgári foglalkozása kocsis. Az orosz harctéren esett el. 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Kovács László,

Kovács Sándor, Pásztón született, polgári foglalkozása cipész. Montenegróban esett el 1916.02.08-án, mint a 60. közös gyalogezred katonája.

Krizsanyik István egészségügyi katona, Béren született 1893-ban. 1917. július 8-án halt meg.

Kürti István, Pásztón született 1886. január 30-án, polgári foglalkozása napszámos. Az orosz harctéren esett el. 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Laukonídesz József, Pásztón született 1881. január 2-án, polgári foglalkozása kőművessegéd. Tomassownál esett el, 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Lőrik András honvéd, a 10. honvéd gyalogezred 8. századának katonájaként esett el 1915. elején.

Ludányi Antal,

Ludányi József gyalogos, a 60. közös gyalogezred katonájaként halt meg a sziléziai Orenbergben 1915.03.11-én, 20 éves korában.

Lukács Sándor köztüzér, a 20. honvéd tarackos ezred állományába tartozott. Pásztón hunyt el 1917.05. 04-én, 43 éves korában.

Lukácsi András tizedes, polgári foglalkozása hivatalnok. A 32. közös gyalogezred katonájaként esett el 1915.07.22-én, 30 éves korában.        
                                                   
Markó Ferenc,

Markó János, Pásztón született 1889. június 29-én, polgári foglalkozása földműves. Az olasz harctéren esett el, 1920.12.31-ével nyilvánították holttá.

Mészáros József póttartalékos honvéd, Pásztón született 1893-ban. A 10. honvéd gyalogezred katonájaként esett orosz hadifogságba 1915-ben. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Mitnyánszky Lajos, Pásztón született 1892. február 24-én, polgári foglalkozása szabósegéd. A montenegrói Lovcsen magaslat birtokba vétele során esett el 1916.01.08-án.

Móró István polgári foglalkozása cipész. A 10. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozott, a morvaországi Ostrauban halt meg 1914.12.24-én, 29 éves korában.

Móró László,

Nagy Ferenc,

Nagy István honvéd, Pásztón született 1882-ben. A 10. honvéd gyalogezred katonájaként esett orosz hadifogságba 1915-ben. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Nagy István, Pásztón született 1879. szeptember 1-jén, polgári foglalkozása földműves. Az orosz harctéren esett el, 1918.12.31-ével nyilvánították holttá.

Nagy István, Pásztón született 1877. november 26-án, polgári foglalkozása napszámos. A román harctéren esett el, 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Nagy János, Pásztón született 1895. december 18-án, polgári foglalkozása földműves. Az orosz harctéren esett el, 1918.12.31-ével nyilvánították holttá.

Nagy János,

Nagy József, polgári foglalkozása földműves. A 34. közös gyalogezred katonájaként esett el a Krn hegységben, Karfreit falu közelében 1915. július 7-én, 24 éves korában.

Nagy Pál,

Nyemecz János, Dévaványán született 1887. október 7-én, polgári foglalkozása asztalossegéd. 1915. június 19-én fulladt a Dnyeszter folyóba.

Oláh Zsigmond gyalogos, Pásztón született 1886-ban. A 60. közös gyalogezred 17. századának katonájaként esett el 1916.06.02-án.

Ökrös József,

Pádár Imre,

Pádár Sándor, Pásztón született 1880. július 24-én, polgári foglalkozása földműves. Orosz hadifogolyként hunyt el, 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Péter József, ismeretlen körülmények között Oroszországban hunyt el 25 éves korában. 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Pintér József (az emlékművön János) gyalogos, polgári foglalkozása földműves. A 60. közös gyalogezred katonájaként esett el 1915.07.16-án, 27 éves korában az orosz harctéren Nyskatzy (!) közelében.

Pintér Kálmán köztüzér, polgári foglalkozása földműves. A 15. tábori tüzér ezred katonájaként halt meg 1918.06.25-én, 19 éves korában a csehországi Pardubice-ben.

Pupák István,

Pusztai János,

Pusztai Pál,

Ráczi János, polgári foglalkozása földműves. A 60. közös gyalogezred katonájaként halt meg a galíciai Buczacz közelében 1916.02.15-én, 19 éves korában.

Röszler Károly, Budapesten született 1880. augusztus 04-én, polgári foglalkozása asztalosmester. 1914.11.02-án halt meg az oroszországi Niski (!) közelében.

Rozenberg Manó honvéd, polgári foglalkozása ügynök. 1916.05.10-én, 32 éves korában esett el, mint a 10. honvéd gyalogezred katonája. Neve a hősi emlékművön nem szerepel.

Schlamovitz Zoltán,

Sígyi István,

Sike István, Pásztón született 1887. december 23-án. Az orosz harctéren 1914.09.14-én esett el.

Sipka István gyalogos, polgári foglalkozása kalapos. A 60. közös gyalogezred katonájaként esett orosz hadifogságba, ahol 1916.01.31-én, 26 éves korában meghalt.

Sipka János

Sípos János vadász, polgári foglalkozása cipész. A 32. vadász zászlóalj katonájaként esett el 1915.07.06-án, 26 éves korában az orosz harctéren, Kosov közelében.

Smolek János honvéd, Pásztón született 1887-ben, polgári foglalkozása földműves. A 10. honvéd gyalogezred katonájaként 1914. őszén jobb lábán szenvedett lövési sérülést, amelyből a liesing-i hadikórházban épült fel. Hősi halált halt a galíciai Jaroslau közelében 1915.07.24-én.

Sulyok István,

Surányi János gyalogos, polgári foglalkozása ács. A 60. közös gyalogezred katonájaként esett el az orosz harctéren Sienchiov (!) közelében 1915.01.04-én, 21 éves korában.

Sütő János gyalogos, polgári foglalkozása földműves. A 60. közös gyalogezred 3. századának katonájaként esett orosz hadifogságba 1915-ben. Hadifogolyként halt meg 1919.12.21-én, 36 éves korában a kanszki hadifogolytáborban.

Sütő Lajos gyalogos, Pásztón született 1891-ben, a 60. közös gyalogezred 8. századának katonájaként esett orosz hadifogságba 1915-ben. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Szabó Antal,

Szabó Imre,

Szabó János,

Szabó János,

Szabó József gyalogos, polgári foglalkozása földműves. A 60. közös gyalogezred katonájaként halt meg tífuszban a boszniai Zavidovici kórházában 1914.10.23-án, 25 éves korában.

Szalai (Tiefenpacher) Lajos, Pásztón született, győrszentmártoni lakos, polgári foglalkozása bádogosmester    . Az orosz harctéren esett el 42 éves korában, 1917.12.31ével nyilvánították holttá. Neve nem szerepel a hősi emlékművön.

Szappan János honvéd, polgári foglalkozása földműves. A 10. honvéd gyalogezred katonájaként esett el az oroszországi Kolin (!) közelében 1915.08.21-én, 36 éves korában.

Szappan Kálmán vadász, polgári foglalkozása földműves. A 15. vadász zászlóalj kötelékében esett a román harctéren, Kirlibaba közelében 1917.01.05-én, 18 éves korában.


Szilva Pál vadász, Pásztón született 1878-ban, polgári foglalkozása szabó. A 32. vadász zászlóalj 3. századának katonája volt. 1915.08.30-án Kurdanovka (!) közelében esett el.

Szivák István tartalékos szakaszvezető. Pásztón született 1885. április 25-én, polgári foglalkozása napszámos. A 60. közös gyalogezred 3. géppuskás századának kötelékében esett el a Maroshévíz melletti Hollósárka közelében esett el 1917.08.01-jén.

Szőllősi István gyalogos, polgári foglalkozása kocsis. A 66. közös gyalogezred katonájaként halt meg a stájerországi Sternthall kórházában szívbaj következtében 1915.11.16-án, 35 éves korában.

Szőllősi József vadász, a 29. vadász zászlóalj katonájaként halt meg vérmérgezés következtében a 2/5. mozgó tartalékkórházban. A sambori temetőben temették el.

Szöllősi József,

Tari Ferenc, Pásztón született 1881. augusztus 22-én, polgári foglalkozása földműves. Az orosz harctéren, Rudnik közelében esett el, 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Tóth András,

Tóth István gyalogos. A 34. közös gyalogezred 12. századának katonájaként halt meg 1915.03.10-én.

Tóth József gyalogos, polgári foglalkozása földműves. A 34. közös gyalogezred katonájaként halt meg az orosz harctéren 1915.07.15-én, 21 éves korában.

Tóth Miklós honvéd, Pásztón született 1891. február 5-én, polgári foglalkozása asztalos. A 10. honvéd gyalogezred katonájaként esett hadifogságba. A foksányi hadifogolytáborban halt meg 1915.05.10-én.

Tuza István gyalogos, a 34. közös gyalogezred 14. századában szolgált. 1915. közepén megsebesült. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Vallus István gyalogos. A 34. közös gyalogezred 11. századának katonájaként halt meg 1915.03.03-án.  Neve a hősi emlékművön nem szerepel

Vanyó József, polgári foglalkozása földműves. Az orosz harctéren esett el 24 éves korában, 1920.12.31-ével nyilvánították holttá.

Varga János gyalogos,   polgári foglalkozása munkás. A 60. közös gyalogezred katonájaként szolgált. A csehországi Milovitz-ban halt meg gégesorvadás következtében 1916.04.05-én, 26 éves korában.

Veres Imre gyalogos, Pásztón született 1888-ban. A 10. honvéd gyalogezred 5. századának katonájaként sebesült meg 1915. nyarán. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Veres János polgári foglalkozása földműves. Az orosz harctéren esett el 33 éves korában, 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Virág Ferenc polgári foglalkozása földműves, feltehetően 1875-ben született.  A 10. népfelkelő honvéd gyalogezredben szolgált. Az utolsó ismert adat Przemysl-ből származik vele kapcsolatban. 1927.12.31-ével nyilvánították holttá.

Volek János Pásztón született 1890-ban, polgári foglalkozása földműves. A 60. közös gyalogezred 17. századának katonájaként szolgált. Feltehetően orosz hadifogságban hunyt el Dolina községben 1916.07.08-án.

Zeke István, Pásztón született 1886. szeptember 17-én, polgári foglalkozása földműves. Az orosz harctéren esett el, 1917.12.31-ével nyilvánították holttá.

Zeke József honvéd, Pásztón született 1870-ben, a 10. honvéd gyalogezred 1. századában szolgált. 1915.05.28-án halt meg. Neve a hősi emlékművön nem szerepel.

Zeke László honvéd, Pásztón született 1888-ban, a 10. honvéd gyalogezred 5. századában szolgált. 1915.05.01-05.20. között halt meg. 28-án halt meg.

Zeke Sándor gyalogos, Pásztón született 1884-ben, a 10. honvéd gyalogezred 8. századában szolgált. 1915ben bal alsókarján szenvedett lövési sérülést, ezt követően az innsbrucki tartalékkórházban ápolták. Haláláról nem áll rendelkezésre adat, neve szerepel a hősi emlékművön.

Zelle József Pásztón született 1889. szeptember 22-én, polgári foglalkozása napszámos. Orosz hadifogságban halt meg, 1920.12.31- ével nyilvánították holttá. Neve a hősi emlékművön nem szerepel.
                              


Felhasznált irodalom:
Vass József: Pásztó története. Gyöngyös, 1939
Pásztó halotti anyakönyve 1914-1945.
Somfay Örs: Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékei és ezek adatbázisa
https://www.kozterkep.hu
Arcanum Digitális Tudománytár
-          Közgazdasági Értesítő - Közszállítási Értesítő, 1935. január-június
-          Nemzeti Ujság, 1935. október 30.
-          Nemzeti Ujság, 1935. szeptember 29.



[1] A tiszti hősi halottakra vonatkozó bejegyzések nagyrészt Vass József: Pásztó története c. könyvéből idézve

2019/03/22

„Ápold tovább is zászlóaljunk hagyományait…”


Pár éve eljutottam előadni Nógrád megyébe is, az ottani kerékpáros zászlóaljakkal kapcsolatban. A balassagyarmati és salgótarjáni előadás egyaránt kutatómunkát indított el. Az előbbi érett be hamarabb: a Balassagyarmati Honismereti Híradó 2017. évi kötetében „Ápold tovább is zászlóaljunk hagyományait…” címmel megjelent a 6. kerékpáros zászlóalj történetét feldolgozó tanulmány. Rövid részlet az írásból:














" (...) A Balassagyarmatra helyezett zászlóalj valószínűleg 1921. május 25-ével kapta meg a 6-os hadrendi számot.
Az első adat a széles nyilvánosság előtti szereplésükről 1922. október 29-éhez köthető, amikor Horthy Miklós salgótarjáni és balassagyarmati szemleútja alkalmából a kormányzót a megyeszékhelyen fogadó díszszázadot a zászlóalj katonáiból állították össze. Horthy 14 óra 20 perckor érkezett meg kíséretével Salgótarján felől Balassagyarmatra, ahol a fellobogózott és feldíszített pályaudvaron díszes és előkelő közönség jelent meg a kormányzó fogadtatására. A megjelentek sorában ott voltak: Sztranyavszky Sándor főispán, Nagy Mihály alispán, Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, gróf Mailáth Géza és Huszár Aladár nyugalmazott főispánok, báró Buttler Ervin, gróf Pejacsevich-Mikó Endre, báró Solymossy Jenő és Berczelly Jenő v.b.t.t., Karafiáth Jenő, a nemzetgyűlés háznagya és még sokan mások.
Hajnal Alajos százados, a díszszázad parancsnokának jelentéstétele és a díszszázad megszemlélése után a vármegye nevében Nagy Mihály alispán, a város lakossága nevében pedig Molnár János főbíró üdvözölte a vendéget, majd a kormányzó a díszes diadalkapun át hajtatott a vármegyeházára, ahol rövid időre visszavonult a kijelölt lakosztályába. Délután három órakor kezdődött meg az 1919. január 29-i csehkiverés alkalmával elesettek emléktáblájának leleplezése. Ezután a kormányzó a katonai gyakorlótérre hajtatott, ahol szemlét tartott a helyőrség csapatai (kerékpáros zászlóalj, csendőr- és vámőrosztály) felett, fél ötkor pedig az újonnan épült MOVE-sporttelep felavatására ment. [...] A kormányzó a sporttelepről a vármegyeházára hajtatott, ahol Sztranyavszky Sándor főispán teát adott a kormányzó tiszteletére, amelyen részt vettek a kormányzón és kíséretén kívül a társadalom előkelőségei.
Hat órakor a vármegyeház kistermében a különböző egyházi és társadalmi, kulturális egyesületek és hatóságok tisztelgését fogadta a kormányzó. [...]
Este nyolc órakor a vármegye dísztermében 300 terítékes estebéd volt, amelyen dr. Sztranyavszky Sándor főispán köszöntötte föl a kormányzót, aki kíséretével az éjszaka folyamán visszatért Budapestre.
A zászlóalj a kormányzói látogatást követően folytatta békeszolgálatát, amelyet számos társadalmi, valamint sportesemény színesített. Az alakulat parancsnoka – mint mindenkori állomásparancsnok – rendszeresen megjelent a városban és a környéken tartott rendezvényeken, megemlékezéseken. A MOVE helyi cserkészcsapata 1923. július 14–15-én tartotta ünnepélyes zászlóavatóját, melyen több helyi jeles személyiség mellett Debreczeny Gyula parancsnok a zászlóalj nevében ütött be a zászlórúdba zászlószöget.


Reznicsek István, a 6. kerékpáros zászlóalj katonája

Az alakulat csapata részt vett a magyar királyi honvéd kerékpáros zászlóaljak országos kerékpáros járőrversenyén, amely 1923. augusztus 12-én folyt le Hajmáskéren. A versenyzők két részben tették meg az utat, amelynek hossza száz kilométer volt. Hajmáskérről indultak, majd a Veszprém–Tótvázsony–Aszófő–Balatonfüred–Csopak–Veszprém útvonalat megtéve tértek vissza Hajmáskérre. Az első szakaszon hetven kilométert kellett befutni. Hajmáskéren egyórás pihenőt tartottak, majd következett a második szakasz harminc kilométeres vonala: Hajmáskér–Öskü–Peremarton–Vilonya–Királyszentistván–Hajmáskér. Hét tíz–tíz főből álló teljes tábori felszerelésű járőr indult el egy-egy tiszt vezetése alatt, a gyarmati kerékpáro-sok eredményét nem ismerjük.
1924. június 15–16-án a gyarmati kerékpárosok a budapesti vegyesdandár atlétikai bajnokságán vettek részt. A távgyaloglás versenyszámot a 6. kerékpáros zászlóalj nyerte meg, második az 1. kerékpáros zászlóalj (Vác), harmadik a 7. kerékpáros zászlóalj (Salgótarján).
1925-ben is jeleskedtek a sportokban. Június 26-i kezdettel a Budai Kerékpáros Egyesület polgári és katonai résztvevőknek kerékpáros körversenyt szervezett, amelyen mind a hét kerékpáros zászlóalj részt vett. A háromnapos dunántúli körversenyen ötfős csapatok indultak, a gyarmatiak csapatát Heinrich István hadnagy vezetésével Nagy János és Bóra János szakaszvezetők, Viliti Pál tizedes és Farszky László honvéd alkotta. A járőrök új gépekkel és tömlőkkel, a tisztek és műszerészek pisztollyal, a legénység karabéllyal és negyven tölténnyel felszerelve indultak útnak. A nehéz versenyen a jászberényi 5. kerékpáros zászlóalj csapata mögött a gyarmatiak a második helyezést érték el.
1925. március 15-ével Debreczeny Gyulát – aki a zászlóalj Gyarmatra érkezése óta a városban teljesített szolgálatot, és 1922 februárja óta a parancsnoki teendőket is ellátta – Budapestre helyezték, helyette vitéz Sallay István alezredes vette át az alakulat parancsnokságát. Így Horthy Miklós kormányzó szeptember 6-i látogatásán már ő jelent meg a zászlóalj képviseletében. A kormányzó a Faluszövetség 101. kiállításának megnyitójára, illetve Madách Imre és Mikszáth Kálmán emléktáblájának leleplezésére érkezett Gödöllőről Balassagyarmatra. Az eseményen részt vettek a Madách és a Mikszáth család képviselői, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy és a Petőfi Társaság, a Madách Irodalmi Társaság képviselői, a vármegye és a város vezetői. A kormányzó autón, a kíséretével együtt érkezett a városba. A vármegyeháza előtt a helyőrség díszszázada állt, bal szárnyán a vármegye vitézeivel. A vármegyeházához vezető út torkolatánál hatalmas diadalkapu állt, e körül és a megyeháza előtt foglaltak helyet a vármegye községeinek küldöttségei, amelyek festői látványt nyújtottak a palóc népviselet számtalan változatában. A vármegyeháza bejáratától balra gyülekeztek a polgári előkelőségek. A protokolláris eseményeket követően délben a vármegyeháza nagytermében háromszáz terítékes díszebéd volt, amelyen a törvényhatósági bizottság tagjai, a megye és a város minden társadalmi osztályának képviselői vettek részt. Ezt követően átadták a Keviczky Hugó szobrászművész által alkotott emléktáblákat. A műmárványkeretbe foglalt valódi márványlapok balsarkában Madách és Mikszáth bronz képmása van, a keretek fejdísz részét pedig úgy a Madách-, mint a Mikszáth-reliefnél irodalmi működésükből vett szimbólum ékesíti. A kormányzó az ünnepély után Gárdonypusztára autózott gróf Majláth Géza meglátogatására. Innen visszatért Balassagyarmatra, a vármegyeházára, ahol Sztranyavszky Sándor főispán teát adott. A kormányzó délután hat órakor tért vissza kíséretével Gödöllőre.
A laktanyában szükség volt a zászlóalj igényeinek megfelelő átalakításokra, ezért a M. Kir. Államépítészeti Hivatal Kincstári Építmények Építési és Karbantartási Osztálya 1925. szeptember 23-án versenytárgyalást tartott az alakulat számára kovácsműhely és patkoló, valamint nyitott kocsiszín építési, illetve kibővítési munkálataira, valamint a kovácsműhely berendezési tárgyainak munkáira. A jelzett épületekre, illetve átalakításokra valószínűleg az ekkor még nagy létszámú málhásállat-állomány miatt volt szükség.
A zászlóalj élén gyakoriak voltak a parancsnokváltások: 1926. október elsejétől Horvay Artúr alezredes vette át a zászlóalj vezetését, majd 1929. szeptember 15-től Weinmann Győző alezredes lett a parancsnok, aki 1932. november elsejéig töltötte be a posztot. A következő parancsnok Homoródy Károly alezredes lett, aki nem egészen egy évig szolgált Balassagyarmaton. Távozásának körülményeiről Koltai Jenő visszaemlé kezéséből tudhatunk meg részleteket.Az alakulat utolsó parancsnoka Balassagyarmaton végül Nagyszebeni Rezső alezredes volt, akinek vezetése alatt távoztak a városból.
Koltai Jenő
Az 1925-ös eseménydús év zárásaként kisebb botrány kerekedett a zászlóalj körül. Vitéz Sallay István alezredes utasítására november 27-től péntek délutánonként a főgimnázium tornatermében előadássorozatot rendeztek a legénység részére az alábbi témákban: dr. Pályi Pál vm. főjegyző: A falusi ember hazafias kötelességei (három előadás); dr. Kenessey Béla egyetemi magántanár, igazgató főorvos: Az otthon egészségtana (két előadás); dr. Visnyovszky Rezső kir. tanfelügyelő: Zrínyi Miklós; Magyar mondák (két előadás); dr. Fáy Gyula polgármester: Honfoglalás; A Mohácsi vész utáni és Trianon utáni Magyarország; Wiesinger Károly főgimnáziumi igazgató: Az Árpádok kora; Kovács-Sebestény József ref. lelkész: Nemzetvédelem és erkölcstan (három előadás); dr. Popovics Miklós főgimnáziumi igazgatóhelyettes: Szabadságharc; dr. Kossaczky Arnold ügyvéd: Társadalmi tájékoztatás; Jogi ismeretek (két előadás); dr. Mikó Pál főgimnáziumi tanár: Babona; Természet szeretete; Szász Lajos főgimnáziumi tanár: A számtan és fizika köréből (három előadás); Schárnbeck László állategészségügyi főfelügyelő: Az állatbetegségek és azok házi gyógymódja (három előadás); dr. Csengő Nándor főgimnáziumi tanár: Robbanó szerek; Termőföld; vetített képekkel; Váli Rezső főgimnáziumi tanár: Magyarország növényvilága. Az előadások sorozatát Schindler Aladár nyugalmazott kultuszminiszteri államtitkár nyitotta meg A forradalom és nemzeti érzés című előadásával.
A Magyar Kultúra című lap 1926. januári számában A felekezeti kisebbség vidéki vezető szerepben levő tagjainak kihívásai című cikkében tiltakozott az ellen, hogy a tizennégy előadóból mindössze négyen voltak katolikusok, a Nemzetvédelem és erkölcstan című előadást pedig protestáns prédikátor tartotta, holott a hallgatóság túlnyomórészt katolikus volt. A lap kifogásolta ezt az eljárást. A panaszt az 1. vegyesdandár parancsnoksága vizsgálta ki, amely nem talált kivetnivalót az ügyben. Ugyanakkor Sallay alezredes, amikor értesült, hogy eljárását katolikus részről kifogásolják, haladéktalanul korrigálta azt. Kijelentette, hogy eljárásában felekezeti szempontok nem vezették, és a plébános nehezményezése után felkérte a katolikus papságot, hogy tartson legalábbis ugyanannyi előadást, mint a protestáns prédikátor.

A Magyar Királyi Honvédség felső vezetése – több más intézkedés mellett – a testületi szellem fokozása céljából 1930. március elsejétől a honvédség csapattestei részére történelmi személyiségek neveit adományozta. A kerékpáros zászlóaljak az alábbi elnevezéseket kapták: „Damjanich János” 1. honvéd kerékpáros zászlóalj, Vác; „Balogh Ádám” 2. honvéd kerékpáros zászlóalj, Hajmáskér; „Vak Bottyán” 3. honvéd kerékpáros zászlóalj, Esztergom; „Kapisztrán János” 4. honvéd kerékpáros zászlóalj, Esztergom–Tábor; „Kiss Ernő altábornagy” 5. honvéd kerékpáros zászlóalj, Jászberény; „Gróf Leiningen-Westerburg Károly” 6. honvéd kerékpáros zászlóalj, Balassagyarmat és „Báthori István” 7. honvéd kerékpáros zászlóalj, Salgótarján.
A sportteljesítményekről szólva külön meg kell említeni a Nógrád megyei kötődésű Jós Miklós nevét, akit a Ludovika Akadémián 1929. augusztus 20-án avatott hadnagyok közül osztottak be a zászlóalj állományába. A harmincas években öttusázóként kiemelkedő sportkarriert futott be. Balassagyarmati szolgálata alatt is számos alkal ommal képviselte az alakulatot, öttusa, sí- és terepfutó versenyeken.
1931-ben a Honvédelmi Minisztérium hagyományteremtő szándékkal elrendelte ún. osztálynapok tartását. A 6. kerékpáros zászlóalj február 24-én ünnepelte saját „Leiningen-napját” az 1849-ben vívott cibakházi ütközet emlékére, amelyben az alakulat névadója is harcolt. Így az elkövetkezőkben sok minden történt, amely az aradi vértanú nevéhez kapcsolódott.
Jós Miklós 1940 körül
Még ebben az évben Balassagyarmat megyei város képviselő-testülete a laktanya parancsnoksága kérésére a honvédlaktanya előtt elvezető utat a tábornokról nevezte el. 1932. február 24-re, a zászlóalj emlékünnepére könyv alakban is megjelent a zászlóalj névadójának életrajza. A kötet szerzője a zászlóaljnál felriasztási – mozgósítási – előadóként szolgáló Pozder Károly ny. százados volt (a nyugállomány ez esetben a trianoni békeszerződés egyes határozványainak kijátszását szolgáló fedőintézkedés volt). A kiadványhoz – amelyet Balassagyarmaton, a Szent István Társulatnál lehetett megrendelni – Weinmann Viktor alezredes, a zászlóalj parancsnoka a következő előszót írta:
A szerzőhöz és a „Leiningen” honvédekhez.
Jó munkát végeztél, oly munkát, mely a katona-lelkekben hős elődeink iránt feltámadt lelkesedés, bámulat és példájuk követésére irányuló törekvésben termi meg gyümölcseit. A nemes hagyományok és emlékek ápolása szép katonai tulajdonság, a testület jó szellemének talpköve. Ápold tovább is zászlóaljunk hagyományait, mint egyik avatott gondozója a fiatal hajtásnak, mely idővel izmos, hatalmas törzzsé erősödik.
„Leiningen” honvédek!
Leiningen-Westerburg Károly gróf életrajzát olvassátok oly szeretettel, mint amilyennel szerzője írta.
Merítsetek okulást belőle, ismerjétek meg a dicső múltat, a vértanú életét, harcainak és halálának történetét. Álljon előttetek követendő példaként a hős emléke, hogy ha majd egykor a trombiták újból harcra hívnak, – mint közel száz éve Leiningen-Westerburg Károly gróf tábornok, – mi is kemény szívvel és erős lélekkel szállhassunk síkra s ha kell, tudjunk férfiasan, emelt fővel ,,egy Leiningen bátorságával“ meghalni, bilincsekbe vert, szegény hazánk szabadságáért: Nagy-Magyarországért!
Kelt Balassagyarmaton, 1932. február 24-én, a cibakházai csata 83. évfordulóján, zászlóaljunk emlék-napján.

Ugyancsak 1932-ben rendezték meg először az osztálynapot. A korabeli sajtó így ír erről: Hazafias katonai ünnepély színhelye volt két napon át Balassagyarmat, ahol az ottani zászlóalj tisztikara s legénysége nagyszámú katonai és polgári küldöttség részvételével ülte meg az avató ünnepélyt abból az alkalomból, hogy Leiningen Károly gróf nyolcvanhárom év előtt győzelmet aratott Cibakházánál. A Leiningen nevét viselő kerékpáros (6.) zászlóalj parancsnoka, Weinmann Viktor alezredes a lelkes tisztikarral együtt mindent elkövetett az ünnepségek fényes, maradandó sikere érdekében. Az első napon a Kaszinó-szálló nagytermében az altisztek által rendezett kifogástalan színielőadás és műsoros est folyt le, amely Prónay Lajos alhadnagy fáradozását dicsérte. Ennek befejeztével zenés takarodó volt az egész városban, majd katonazenekari hangverseny következett a Kaszinó-szállóban. Másnap a hősök emlékszobrához vonult ki a tisztikar, legénység s a küldöttségek. Nagyszámú polgári közönség csatlakozott az ünneplőkhöz s ekképp a zászlóalj ünnepe a város ünnepe is lett. A hősök szobra előtt Ary Lajos őrnagy, parancsnok-helyettes intézett lelkesítő beszédet a „Leiningen-honvédek”-hez. Weinmann alezredes megkoszorúzta a hősök szobrát, majd a katonák istentiszteletre a templomaikba vonultak. Délelőtt 11 órakor az ünnepség zöme a laktanyában zajlott le, ahol a legénység díszben vonult ki s megjelentek a polgári s katonai notabilitások, küldöttségek s nagyszámú előkelő közönség. Weinmann alezredes parancsnok díszszemléje után a parancsnok magasszárnyalású lelkesítő beszédet intézett a zászlóaljhoz és követendő például állította oda a hős Leiningent. Ezután felolvasták az u n. aranyparancsot, amely Pozder Károly századost, aki Leiningen tábornok életrajzát s vitézi tetteit alapos történeti tudással írta meg és a vértanú személyéhez fűződő kultusz ápolásával maradandó munkát végzett, továbbá Tatay József századost, Bartsch és Gavron főhadnagyokat dicsérte meg. Délben díszebéd volt, amelyen Baross József alispán a kormányzóra emelte poharát, utána pedig Pozder Károly százados költői szárnyalású, mélyen átgondolt lelkesítő emlékbeszédet mondott, amely a jelenlevőket frenetikus tapsra ragadta. Ezután a parancsnok s még többek felköszöntője hangzott el, mire az emelkedett hangulatú szép ünnepség véget ért. Ugyanerre az ünnepségre Bényei Zoltán, a váci 1. kerékpáros zászlóalj főhadnagya megfestette a cibakházi ütközet képét, amelyet a laktanya tiszti étkezdéjében helyeztek el. (...)"

A teljes tanulmány olvasható a Madách Imre Városi Könyvtár címén megrendelhető 2017. évi Honismereti Híradóban.




2018/04/20

Adalékok Király Pál életéhez

Dadai Király Pál gépészmérnök, több kitűnő fegyver tervezője volt. Életútját illetően csak hézagos információk állnak rendelkezésre, a vele kapcsolatban napvilágot látott publikációk inkább fegyvertervezői munkásságát taglalták.Király Pál gépészmérnöki tevékenységének boncolgatását avatottabb szerzőknek átengedve szeretnék olyan új információkat közzé tenni, amelyek a neves fegyvertervező életének egyes fordulatait más oldalról is megvilágítja. 

Király Pál eredeti születési bejegyzése

Az írás teljes terjedelmében a Haditechnika folyóirat 2018/1. számában olvasható (linket nem tudok adni, a lap online nem érhető el).