2014/01/09

Kiss János altábornagy élete – frissítve

 Kiss János altábornagy Erdőszentgyörgyön (mai hivatalos neve Sângeorgiu de Pădure) született 1883.03.24-én, apja Kiss János, anyja Karácsony Rozália. Régi katonacsaládból származott: első ismert katonaőse Kiss Sámuel, aki már a napóleoni háborúkban is részt vett, a kolozsvári császári és királyi 51. gyalogezred kötelékében. Később is katona maradt, részt vett az 1848-49-es szabadságharc csatáiban is. Mindkét fia katonai pályára lépett, közülük Kiss Antal a bécsújhelyi katonai akadémiát 1836-ban fejezte be. Később mindkét fiú részt vett a szabadságharcban, Sándor elesett, míg Antalt szerepvállalása miatt először golyó általi halálra, majd 16 év várfogságra ítélték. Később kegyelmet kapott, majd 1869-ben visszaténylegesítették. Példája, életútja, nevelése nagy hatással volt unokájára, a későbbi altábornagyra.


Kiss János katonai tanulmányai első állomása a kassai katonai alreáliskola volt, majd a nagyszebeni gyalogsági hadapródiskolában (Infanterie Kadettenschule) avatták hadapród tiszthelyettessé 1902-ben. Első szolgálati helye Kőszeg lett, ahol a 11. tábori vadász zászlóalj szakaszparancsnokaként látta el a fiatal tisztjelöltek teendőit.






1911.10.01-jével a 11., 20., 24. és 29. tábori vadászzászlóaljak 4. századait kerékpárral szerelték fel, az alakulatok mozgékonyságának növelésére. Kiss János, ekkor már főhadnagyi rendfokozatban a kerékpáros század parancsnoki teendőit látta el. Ebben a beosztásban érte őt az I. világháború kitörése. Részt vett egységének összes harcában. Az alakulat 1915. májusáig az orosz fronton harcolt, majd az olasz hadüzenetet követően a délnyugati frontra szállították át őket. Kiss főhadnagyot itt tüntették ki első ízben:1915. júliusának első napjaiban a III. osztályú katonai érdemkeresztet kapta kézhez a Wandalin menti harcokban tanúsított magatartásáért, majd július 21-én Peteanónál a Bronz Katonai Érdeméremben (Signum Laudis) részesült.

1916. tavaszán sebesült meg első ízben, amikor századának erődítési munkálatait irányította. Egy gránátrepesz a fején hasította fel a bőrt.1 916.03.18-án Novaledo közelében az Ezüst Katonai Érdemérmet, majd 1916.07.26-án Panaveggiónál a Ezüst Katonai Érdemérmet másodízben érdemelte ki.

1916.11.04-én a 2608-as magaslatot az erős ellenséges tüzérségi és aknavetőtűz és a szívós ellenállás dacára – miközben homlokán megsérülve vérző fejjel is tovább vezette a támadást – olyan mesteri módon foglalta el, hogy ezért a 3. osztályú Vaskoronarendet (hadiékítménnyel) kapta meg.

1917.12.25-én zászlóaljával a délnyugati harctéren fekvő 1108 méter magas Col d'Echele magaslaton állását hősies módon négy ellenséges ellentámadás ellenére megtartotta, miközben súlyosen megsebesült.


A Col d'Echele. A kép forrása: http://dersdesders.free.fr/bio_veterans/tuveri.html
 Felterjesztése szerint: "Ennek a kiváló tisztnek – aki emberei között mindig az első vonalban, soha nem lankadó bátorságával példát mutatott – volt köszönhető, hogy a zászlóalj, mely napokon keresztül a legerősebb tüzérségi tűz alatt állt és súlyos veszteségeket szenvedett, a túlerő ellenére, hűségesen vezetője vezetője példamutatásához tartva magát, feltétlenül és rendületlenül kitartott az elfoglalt területen és ezen kívül telve támadási szellemmel sikerült foglyokat ejtenie: 3 tisztet és 270 fő legénységet. Ezekben a napokban a zászlóalj tűzereje 490-ről 330-ra csökkent, ami hatásos bizonyítéka a harcok hevességének. Súlyos sebesülése ellenére Kiss százados kitartott és parancsokat osztogatott". Ezzel érdemelte ki a Tiszti Arany Vitézségi Érmet.


Tiszti Arany Vitézségi Érem. Forrás: www.erdemrendek-kituntetesek.hu

Sebesülését hosszú kórházi ápolás követte a bécsi Rudolfiner kórházban. Innen állapotának javulásával Kőszegre szállították, ahol továbbra is kórházban tartózkodott. Műtétek és kezelések hosszú sora követte egymást, de jobb lába a felépülését követően is merev maradt. A kőszegi katonai alreáliskola nevelőtanárává nevezték ki. 1920-ban csapatszolgálatra jelentkezett, először a Nemzeti Hadsereg vasi gyalogezredében, majd az ebből szervezett 5. gyalogezredben szolgált. 1921.09.01-jével alezredessé léptették elő. Ezt követően Hajmáskérre helyezték, ahol az inotai közelharctanfolyam parancsnoki teendőit látta el, majd két évig Örkénytáborban a gyalogsági harcvezetési és lövőiskola harceljárás- és és közelharc-kiképzési vezetője volt. 1924-ben az 5. gyalogezred parancsokhelyettesévé nevezték ki. 1925.12.01.-1927.12.01. között Esztergomban a 3. kerékpáros zászlóalj parancsnoki feladatait látta el, majd ismét az 5. gyalogezredhez helyezték, ahol immár ezredparancsok lett. 1932.08.01-jétől a kaposvári vámőr kerület (illetve annak átszervezése után a 4. határőr kerület parancsnokhelyettes fedőnéven működő alakulat) parancsnoka volt, majd 1933.03.01-jétől Baranya vármegye testnevelési és népgondozási felügyelőjének teendői látta el.


Kiss János  ezredes a 3. kerékpáros zászlóalj parancsnokaként

 


Az 5. gyalogezred tisztikarában. Forrás: http://medals.extra.hu

Ezt követően ismét a kerékpáros csapatnemnél kapott feladatokat, amikor az I. vegyesdandár alárendeltségében működő rejtett kerékpáros dandár parancsnoka volt. 1936.05.01-jével tábornokká nevezték ki, egyben a Honvédség Főparancsnoka (HFPK) gyalogsági szemlélő mellé beosztott gyalogsági tábornok lett. Két évvel később gyalogsági szemlélővé nevezték ki, 1938.11.01-jétől altábornagyi címet nyert, majd 1939.05.01-jétől – rokkantságára hivatkozva – nyugállományba helyezték. Ezt követően Kőszegen telepedett le.



1943 decemberében tagja volt az újvidéki események tárgyalására kirendelt hadbíróságnak 1944-ben közreműködött a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának munkájában, ahol a Katonai Vezérkar vezetője lett. A szervezkedést leleplezték, 1944. november 22-én őrizetbe vették a vezetőket, köztük Kisst is. A rögtönítélő bíróság (a vezérkari főnök III. bírósága) Kiss Jánost , Nagy Jenőt és Tartsay Vilmost elfogták, kötél általi halálra ítélték, és 1944.12.08-án a Margit körúti katonai fegyházban kivégezték. 

Kiss Jánost 1945.03.15-ével post mortem vezérezredessé léptették elő. Holttestét a háborút követően Kőszegre szállították, ahol ma is nyugszik.

Frissítés:

Kiss János kivégzésének 67. évfordulójára a kőszegi önkormányzat és a HM Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály felújította a tábornok kriptáját. A megújult síremléket a tábornok halálának 67. évfordulóján avatták fel.

Bővebben: http://www.honvedelem.hu/cikk/29394/felujitottak-a-tabornok-kriptajat

Kiss János síremléke Kőszegen

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése