MUHORAY (STREITMAN) EMIL I. kerékpáros ezredes
(Jászberény, 1899.01.08.-Lindau,
Németország, 1969.11.04.)
A wiener-neustadt-i katonai akadémián végzett, 1917.08.17-étől látott el hivatásos szolgálatot, a közös hadseregben utolsó alakulata a császári és királyi 2. gyalogezred volt. 1921-től szolgált a jászberényi 5. kerékpáros zászlóaljnál, 1930-ig rejtett állományban. 1927-ben szabályzatismertető tanfolyamot, 1934-ben gyalogsági lőiskolát, 1937-ben törzstiszti tanfolyamot végzett. 1937-ben a 3. kerékpáros század parancsnoka volt, 1939.05.01-jétől őrnaggyá nevezték ki, egyszersmind a kiszombori járási katonai parancsnoka lett. 1940.10.20-tól a kolozsvári IX. hadtest parancsnokságánál teljesített szolgálatot. 1942.04.01-jétől alezredessé nevezték ki.
1942-ben harctéri szolgálatra vonult el, mint a magyar 2. hadsereg VII. hadtestének alárendelt IX. kerékpáros zászlóalj parancsnoka. Ezt a beosztását 1942.08.11-ig töltötte be, majd átmenetileg a 13. gyalogezred parancsnokságával bízták meg 1942.08.25-10.05. (más adat szerint 09.20.) között. A hídfőcsaták során családi fotó szerint megsebesült, ennek írásos nyoma nincsen.
A wiener-neustadt-i katonai akadémián végzett, 1917.08.17-étől látott el hivatásos szolgálatot, a közös hadseregben utolsó alakulata a császári és királyi 2. gyalogezred volt. 1921-től szolgált a jászberényi 5. kerékpáros zászlóaljnál, 1930-ig rejtett állományban. 1927-ben szabályzatismertető tanfolyamot, 1934-ben gyalogsági lőiskolát, 1937-ben törzstiszti tanfolyamot végzett. 1937-ben a 3. kerékpáros század parancsnoka volt, 1939.05.01-jétől őrnaggyá nevezték ki, egyszersmind a kiszombori járási katonai parancsnoka lett. 1940.10.20-tól a kolozsvári IX. hadtest parancsnokságánál teljesített szolgálatot. 1942.04.01-jétől alezredessé nevezték ki.
1942-ben harctéri szolgálatra vonult el, mint a magyar 2. hadsereg VII. hadtestének alárendelt IX. kerékpáros zászlóalj parancsnoka. Ezt a beosztását 1942.08.11-ig töltötte be, majd átmenetileg a 13. gyalogezred parancsnokságával bízták meg 1942.08.25-10.05. (más adat szerint 09.20.) között. A hídfőcsaták során családi fotó szerint megsebesült, ennek írásos nyoma nincsen.
1942.11.15-ével a kolozsvári „Vak Bottyán” 14. honvéd kerékpáros zászlóalj parancsnokává nevezték ki. 1943.10.01-jével alakulatát átszervezték, Muhoray alezredes a megalakuló 25. felderítő osztály parancsnoka lett. 1944-ben alakulatával frontszolgálatot teljesített. 1944. júliusában a fronton egészségügyi okok (betegség) miatt az osztályparancsnokságot átadta Kutas István őrnagynak. 1944.11.01-jével ezredessé nevezték ki. 1944.12. 28-ától a 25. felderítő törzspótszázad parancsnoka volt. Egyetlen fiát, Muhoray Emil II.-t 1943.08.20-án avatták légvédelmi tüzér hadnaggyá. Első alakulata a kolozsvári 105. légvédelmi tüzérosztály volt, ennek kötelékében halt hősi halált 1945. március 23-án.
Muhoray Emil tüzér akadémikus |
Muhoray Emil alezredes Kolozsvár 1944-es kiürítése során – a 14. kerékpáros zászlóalj utolsó
parancsnokaként – magával vitte nyugatra az egység
csapatkürtjét, amely 1962-ig egy ausztriai kastély
kertjében volt elásva.
A kürtöt aztán
Németországba visszatérve a lakásán
őrizte. 1992-ben az ereklye hazatért, jelenleg a
nyíregyházi Jósa András Múzeumban
található. Muhoray Emil 1944. végén Sopronban egy bombatámadás
alkalmával megsebesült, a bal szeme felett
repeszsérülést szenvedett.
Felépülése után Németországban
maradt a feleségével, Regensburgban. 1950-ben
kivándoroltak az Egyesült Államokba, és
Kansas City városban telepedtek le. Onnan 1951-ben Clevelandba
költöztek, ahol egy selyemgyárban volt targoncás,
majd a Ford gyárban a futószalagon dolgozott. Közben
elvégzett egy műszaki rajzolói tanfolyamot, és
mint műszaki rajzoló kapott állást. Ezt
követően egy magyar klub megüresedett gondnoki
állását vállalta el. 1962-ben
feleségével visszaköltöztek Németországba, először
Regensburgba, majd pár hónap múlva
véglegesen Lindauba.
Muhoray Emil szolgálaton kívüli magyar
királyi ezredes 1969. november 4-én hunyt el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése